𝑇ℎ𝑒 𝑤𝑖𝑡𝑐ℎ||𝗔𝘃𝗲𝗻𝗴𝗲𝗿𝘀 𝗳𝗳.||

𝟭𝟭.

𝗡𝗼𝗮𝗵 𝗝𝗼𝗲 𝗪𝗮𝗹𝘀𝗵

- haver- ült le mellém legjobb és egyben egyetlen barátom Damian- ezt látnod kell- nyomta arcomba telefonját
- ez meg mi?- néztem rá
- most komolyan?- szűkítette össze szemeit- ez a hugod te vadbarom- ütött fejemre
- hát te tiszta hülye vagy- nevettem fel- ez a mesztelen csaj minden csak a hugom nem még csak nem is hasonlít te hatökör- szívtam belle cigimbe
- várjunk mi?- nézet telefonjára- ohh..bocs ez az- nyomta vissza nekem a telefont
- hol van?- ugrottam fel a kanapéról
- Malibu......

***

𝗜𝘇𝗮𝗯𝗲𝗹𝗹𝗮 𝗠𝗮𝗿𝗴𝗮𝗿𝗲𝘁 𝗥𝗼𝘆

- röviden enyi- haladtam lassan Clint mellet
- és sejtésed sincs ki lehet az?- nézett engem
- minden ki eset a multamról azt sem tudtam, hogy van egy bátyám nem még, hogy ki lehet az
- jólvan nyugi ez csak egy kérdés volt- emelte fel védekezően kezeit
- bocs csak olyan fura még ez az egész-hajtottam le fejem
- elhiszem de segítek oké?- bökött meg gyengéden mire én elmosolyodtam és rákaptam tekintettem
- köszönöm de Clint kérdezhetek valamit?
- persze
- miért törődsz velem enyire?- komolyodtam ell
- őszintén?- sóhajtott- én sem tudom- hajtotta le fejét- jobb lesz ha vissza megyünk a többiek már biztos agódnak vagy is hát Tony már biztos a haját tépi....

***

- hol voltál?- futott hozám Tony majd szorosan megölelt mire Clint csak szemforgatva ment ell mellőlünk
- csak a parton kellet egy kis nyugalom- bújtam biztonságot nyújtó karjai közé
- máskor szólj oké?- suttogta fülembe
- rendben- toltam ell magamtól gyengéden majd Thor felé fordultam- sajnálom nem kellet volna így elrohanom de hirtelen ért a dolog- hajtottam le a fejem
- én sajnálom tudhatam volna, hogy Loki ezt nem mondta még el neked csak kicsúszott
- honan tudtad volna? nem a te hibád- vontam vállat- egyébként nem megyünk ell kajálni? ehén halok- szólaltam meg egy kis idő után
- egyszer ki fogsz enni a vagyonomból- nevettet fel Tony a töbiekel együtt....

***

A szobámban ültem és csak is azon járt az eszem vajon ki is lehet ő.
Hogy vajon hol lehet most? Hogy ő emlékszik e rám? És e féle kérdések játszódtak le a fejembe egészen addig amíg nem jött az az ismerős sípolás és a sötétség...

"
𝐸𝑔𝑦 𝑖𝑠𝑚𝑒𝑟𝑜̋𝑠 𝑠𝑧𝑜𝑏𝑎́𝑏𝑎𝑛 𝑣𝑜𝑙𝑡𝑎𝑚 𝑎𝑚𝑖𝑡 𝑎 𝑠𝑜̈𝑡𝑒́𝑡𝑠𝑒́𝑔 𝑜̈𝑙𝑒𝑙𝑡 𝑘𝑜̈𝑟𝑏𝑒 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑓𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑎 𝑝𝑙𝑎𝑓𝑜𝑛𝑜𝑛 𝑙𝑒́𝑣𝑜̋ 𝑐𝑠𝑖𝑙𝑎𝑔𝑜𝑘 𝑎𝑑𝑡𝑎́𝑘. 𝐴 𝑘𝑜̈𝑧𝑒𝑝𝑒́𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑛𝑎𝑔𝑦 𝑎́𝑔𝑦 𝑓𝑜𝑔𝑙𝑎𝑙𝑡 ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑡 𝑎𝑚𝑖𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑘𝑜̈𝑟𝑢̈𝑙𝑏𝑒𝑙𝑢̈𝑙 𝑡𝑖𝑧𝑒𝑛𝑜̈𝑡 𝑒́𝑣𝑒𝑠 𝑓𝑖𝑢́ 𝑓𝑒𝑘𝑢̈𝑑𝑡 𝑚𝑒𝑙𝑙𝑒𝑡𝑒 𝑝𝑒𝑑𝑖𝑔 𝑎 ℎ𝑎𝑡 𝑒́𝑣𝑒𝑠 𝑒́𝑛𝑒𝑚. 𝐸́𝑛 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑘𝑖𝑣𝑎́𝑛𝑐𝑠𝑖𝑎𝑛 𝑛𝑒́𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑎 𝑝𝑙𝑎𝑓𝑜𝑛𝑜𝑛 𝑣𝑖𝑙𝑎́𝑔𝑖𝑡𝑜́ 𝑐𝑠𝑖𝑙𝑙𝑎𝑔𝑜𝑘𝑎𝑡 𝑜̋ 𝑝𝑒𝑑𝑖𝑔 𝑚𝑜𝑠𝑜𝑙𝑦𝑜𝑔𝑣𝑎 𝑓𝑖𝑔𝑦𝑒𝑙𝑡𝑒 𝑒𝑧𝑡.

- 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡𝑒𝑑 𝑖𝑠 𝑏𝑜𝑙𝑜𝑛𝑑 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑜𝑘 𝑁𝑜𝑎ℎ?- 𝑛𝑒́𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑟𝑎́ 𝑘𝑜𝑛𝑜𝑙𝑦𝑎𝑛
- 𝑚𝑖𝑒́𝑟𝑡 𝑙𝑒𝑛𝑒́𝑙 𝑎𝑧 𝐵𝑒𝑙𝑙𝑎?- 𝑠𝑖𝑚𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑖𝑔 𝑎𝑟𝑐𝑜𝑚𝑜𝑛
- 𝑎𝑧 𝑖𝑠𝑘𝑜𝑙𝑎́𝑏𝑎𝑛 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑘𝑖 𝑎𝑛𝑎𝑘 𝑡𝑎𝑟𝑡- 𝑣𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑒𝑚 𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎 𝑡𝑒𝑘𝑖𝑛𝑡𝑒𝑡𝑡𝑒𝑚 𝑎 𝑘𝑖𝑠 𝑐𝑠𝑖𝑙𝑎𝑔𝑜𝑘𝑟𝑎
- 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑖𝑟𝑖𝑔𝑦𝑘𝑒𝑑𝑛𝑒𝑘- 𝑜̈𝑙𝑒𝑙𝑡 𝑚𝑎𝑔𝑎́ℎ𝑜𝑧- ℎ𝑖𝑑 𝑒𝑙 𝑚𝑎𝑗𝑑 𝑚𝑒𝑔𝑢𝑛𝑗𝑎́𝑘
- ℎ𝑜𝑛𝑎𝑛 𝑡𝑢𝑑𝑜𝑑?
- 𝑡𝑢𝑑𝑜𝑑 𝑒𝑛𝑔𝑒𝑚 𝑖𝑠 𝑏𝑜𝑙𝑜𝑛𝑑𝑛𝑎𝑘 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎𝑘 𝑟𝑒́𝑔𝑒𝑛
- 𝑡𝑒́𝑛𝑦𝑙𝑒𝑔?-𝑘𝑎𝑝𝑡𝑎𝑚 𝑓𝑒𝑙𝑒́ 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑚
- 𝑖𝑔𝑒𝑛- 𝑚𝑜𝑠𝑜𝑙𝑦𝑜𝑑𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑙𝑙 𝑢́𝑗𝑟𝑎 𝑚𝑎𝑗𝑑 𝑜̈𝑘𝑜̈𝑙𝑏𝑒 𝑠𝑧𝑜𝑟𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑘𝑒𝑧𝑒́𝑡 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑚𝑒𝑙𝑡𝑒 𝑒́𝑠 𝑎𝑧𝑡 𝑠𝑧𝑒́𝑡𝑛𝑦𝑖𝑡𝑣𝑎 𝑒𝑔𝑦 𝑙𝑒𝑝𝑘𝑒 𝑟𝑒𝑝𝑢̈𝑙𝑡 𝑘𝑖 𝑘𝑒𝑧𝑒 𝑘𝑜̈𝑧𝑢̈𝑙
𝐸́𝑛 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑏𝑜𝑙𝑑𝑜𝑔𝑎𝑛 𝑛𝑒𝑣𝑒𝑡𝑣𝑒 𝑓𝑖𝑔𝑦𝑒𝑙𝑡𝑒𝑚, 𝑎ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑚𝑒𝑔𝑘𝑒𝑟𝑢̈𝑙𝑖 𝑎 𝑠𝑧𝑜𝑏𝑎́𝑡 𝑚𝑎𝑗𝑑 𝑘𝑜̈𝑑𝑒́ 𝑣𝑎́𝑙𝑖𝑘
- 𝑒𝑧𝑡 𝑠𝑜𝑠𝑒 𝑓𝑜𝑔𝑜𝑚 𝑚𝑒𝑔𝑠𝑧𝑜𝑘𝑛𝑖- 𝑏𝑢́𝑗𝑡𝑎𝑚 ℎ𝑜𝑧𝑧𝑎́ 𝑚𝑜𝑠𝑜𝑙𝑦𝑜𝑔𝑣𝑎
- ℎ𝑖𝑑𝑑 𝑒𝑙 𝑒́𝑛 𝑠𝑒- 𝑛𝑒𝑣𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑓𝑒𝑙
- 𝑚𝑎𝑗𝑑 𝑒𝑛𝑔𝑒𝑚 𝑖𝑠 𝑚𝑒𝑔𝑡𝑎𝑛𝑖𝑡𝑎𝑠𝑧 𝑒𝑟𝑟𝑒 𝑁𝑜𝑎ℎ?- 𝑛𝑒́𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑟𝑎́ 𝑐𝑠𝑖𝑙𝑜𝑔𝑜́ 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑒𝑘𝑒𝑙
- 𝑝𝑒𝑟𝑠𝑧𝑒- 𝑡𝑢̋𝑟𝑡 𝑓𝑢̈𝑙𝑒𝑚 𝑚𝑜̈𝑔𝑒 𝑒𝑔𝑦 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑒𝑚𝑏𝑒 𝑙𝑜́𝑔𝑜́ 𝑡𝑖𝑛𝑐𝑠𝑒𝑡- 𝐵𝑒𝑙𝑙𝑎- 𝑘𝑜𝑚𝑜𝑙𝑦𝑜𝑑𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑙𝑙- 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑡 𝑠𝑜𝑠𝑒 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑗𝑡𝑠 𝑒𝑙𝑙- 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡𝑡𝑎 𝑓𝑒𝑙 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡𝑜́𝑢́𝑗𝑎𝑡- 𝑏𝑎́𝑟𝑚𝑖 𝑙𝑒𝑠𝑧 𝑖𝑠 𝑠𝑜𝑠𝑒 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑑, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑡 𝑒́𝑟𝑡𝑒𝑑 𝑡𝑒𝑠𝑧𝑒𝑘 𝑟𝑒𝑛𝑑𝑏𝑒𝑛?
- 𝑖𝑔𝑒𝑛..."