Démoni kép

4. James Buchanan Barnes

-Bingó. - pattant fel a lány az asztalától felébresztve ideiglenes szobatársát. - Bocs. - slisszolt ki a szobából.
Pár nap telt el, mióta legutoljára beszélt Clinttel. Sejtése szerint nemsokára meg kell érkezniük.

Boldogan dobta le magát a kanapé karfájára, megébresztve a Kapitányt.
-Megtaláltam. Európa, Románia, Bukarest. -Sorolta.

-Megtaláltad Buckyt? - pattantak ki a szemei.

-Ezt ecseteltem vénember. Bár nem tudom mennyi ideig lesz ott. Ha talál egy nyugis helyet , két-három hónapot is eltölt ott. Nagyjából kéthónapja van ott. Ha ma nem jönnek meg a többiek, Wandára kell bízzam a kölyköket. Van valki akit még hoznál? - vonta fel a szemöldökét.

-Nem, mármint igen. - javította ki magát. A sok információ kicsit sokkolta rögtön ébredés után, de már kezdett magához térni. - Sam Wilson-t.

-Beszélj vele. Csak ne ide hívd.-kötötte ki az egyetlen feltételét.

-Megbízható, de ne aggódj, nem fogom idehívni. - bólintott.
Eva elégedetten elindult a konyhába, hogy reggelit készítsen.

~*~
Eva kénytelen volt megüzenni Clintnek, hogy a tervezettnél hamarabb kell elinduljanak és Wandára bízták a gyerekeket.

A Stevvel  töltött út csöndben telt el, aránylag hamar elértek a találtozási pontig.

A quinjet már a mezőn várta őket.
-Sam. Ő itt Eva. Eva ő Sam. - mutatta be egymásnak őket.
-Sólyom, ha nem tévedek. - mosolygott a lány.
-Személyesen. - mosolygott a férfi. - Szedjük össz a fémkarút. - biccentett a gép felé.

~*~
Sam a levegőből fedezte őket, Eva bedig a lépcsőházban várta a fejleményeket. Mindketten idegesek voltak, nem beszélve arról, hogy semmit nem hallottak a bent történtekkel kapcsolatban.
Nagy kő esett le a szívükről, amikor a Kapitány behívta őket.

~*~

-Tényleg lehetséges? - néz Evára kérdő szemekkel, a férfi. Az arcal fájddalmat tükrözött, ellenben a szemeivel, amik reményteljesen csillogtak az emlékei visszaszerzése hallatán.

-Ha hagyod. Persze nem egy kellemes folyamat, de biztos kíméletesebb, mint... - a lány elharapta a mondat végét és szégyenében enyhén elpirult.
-Nem gond. - köszörülte meg a torkát.
-Szóltál Starknak? - nézett Stevere.

- Persze. Elő is készít neki egy szobát.
-Hangszigetelve? - néz fel a férfi.
-Hangszigetelve. - bólint szomorúan a barája.
-Köszönöm. - bólint hálásan a férfi.
- Összepakoltad a holmid? - néz a férfire.
- Nem igazán van amit. - vonta meg a vállát.
-Oh. Oké. Akkor induljunk a... - Steve nem tudta befejezni a mondatát, egy gránát törte be az ablakot. Bucky arrébrugta, Steve pedig lefedte a pajzsával.
-Ennyit erről. - Fújta ki a levegőt.
- Ablak?-kérdezte a szőke.
-Ablak. - helyeselt. Mindketten a nőre néztek.
- Mit bámultok? Nyomás! - Int és elindul az ajtó fele,de egy tucat katonával találja szembe magát.
-Heló, fiúk. - mosolyodik el kínosan. Az összes fegyver egyszerre irányul felé. Alig észrevehetőn int a kapitányéknak, hogy maradjanak ott , ahol vannak.
-Hol van? - irányul felé egy orosz mondat.
- Szóval a Hydra? - kezd bájcsevegni, hogy Steve-éknek legyen idelyük elhúzni a fenébe. Nem mintha nem tudná elintézni öket, de remélhetőleg addig nem küldenek ki egy második csapatot, ameddig ez sérülés nélkül itt van.
- Nem minden orosz Hydrás. - kötekedett.
-De maguk igen. - bólintott.
- Hol van a  katona? - közelítette meg a fegyver  csövével a nő arcát, aki nevetve arrébtolta.
- Nem tudom, hogy maguk hogy vannak vele, de nekem nincs időm  csevegni. Alszik. - mondta ki az egyszerű parancsszót, mire a katonák eszméletlenül hullottak le a földre. A nő az ablakhoz sétált, ahol a másik  tetőn tartózkodó  "barátai"  egy csapat Hydra ügynökkel verekedtek. Mostmár Samet is látta, aki szintén  le volt foglalva.

-Úgy lászik hamarabb fogok megtanulni repülni, mint Clint. - sóhajtott, majd nekifutásból kiugrott az ablakból és egy elegáns bukfenccel tompította az esést.

-Alszik. - ismételte meg a szót, csak a katonákra koncentrálva. Elkapta a csodálkozó férfiak karját és elkezdte őket húzni, addíg amíg maguktól nem kezdtek el futni.

-Ez meg mi volt? - akadt ki az ex-őrmester.

-Mondtam, hogy vannak képességeim. Siessünk.

-Elképesztő a csaj. - hallom magam előtt a hangokat, ugyanis a két katona pár méterrel lehagyott.

-Az. És ez még nekem is új. - bólintott a kapitány.

- Elég volt a pletyizésből! Szedjétek a lábatokat! - éri utol őket.

-Eddig te voltál lemaradva! - szól ismét maga mögé.

-Tudod Steve, engem nem pumpáltak tele valami kék löttyel. - fújtatott. - Nagyon sajnálom! - kezdett el azonnal szabadkozni, amikor rájött, hogy hülyeséget mondott.
-Látok egy másik csapatot. - érkezett le melléjük a Sólyom, de hamar továbbrepült.

- Semmi gond. - nyugtatta meg a lányt Steve.

Az emberek furán néztek a hármasra, de kézségesen félreálltak.

-Amúgy tényleg a tiéd amerika legjobb segge. - kacsintott Eva. Barnes egyszerűen kineveti a barátját.

-A k*rva életbe!-kiáltotta el magát a lány, amikor meglátta a bérelt kocsijuk kerekeit. A Hydra nem aprózta el a dolgokat. A kocsi összes kereke le volt ereszkedve. A lány meg fogadni merte volna, hogy ha  benéz a motorhoz, akkor sem találna semmi jobbat.

-Hogy beszélsz? - szólta le a kapitány.
-Ahogy akarok. Gyertek!- biccent a fejével és beront egy tömbházba. Eva idegesen a hajába túrt, amikor felértek.

-És most? - kérdezte enyhe félelemmel a hangjában  Bucky. Hálás volt a lánynak, de még nem bízott meg benne teljesen.

- Csak, csak... - kereste a szavakat.

-Csak nem segítség kéne? - hallottak meg egy hangot...

2020.12.24.

Átírva:2021.01.12.

Boldog karácsonyt!