Démoni kép

9. Illúzió vagy Valóság

Eva morgolódva kelt fel. Meglepetten tapasztalta, hogy senki sincsen mellette.

-Ha Pietrot keresed, lelépett. De ezt még leküldte. -Intett egy csokor liliom felé. -Ezt meg Bucky. Emelt meg egy másik csokrot, az említett virágból, Steve.

- Gondolom mindketten Clintet interjúvolták meg. - bólogatott a lány.

-Valószínű. Ha már úgyis itt vagy, lenél olyan kedves és hoznál nekem valamit enni? -nézett kerek szemekkel a kapitányra.

-Miután a dokik megvizsgáltak. - vette szigorúra a figurát.

-Komolyan kiéheztetnél és hagynád, hogy ezek a vérszomjas fehér köpenyes  nagyokosok, kiszívják belőlem az életkedv utolsó cseppjeit, majd halálra untassanak a tudományos szövegükkel. - dramatizált a lány.

-Látom jobban vagy. - mosolygott Steve.

-És tudod mi tenne boldogabbá? - vonta fel a szemöldökét.

-Csaknem nutellás palacsinta? - tippelte meg a férfi lerakva a virágokat.

-Kész gondolatolvasó lettél. Akkor majd hozol is vagy maradunk a tudattal, hogy kitaláltad? -döntötte meg a fejét a lány.

- Jól tudsz lakni a gondolattal?- Eva egy szúrós pillantással jutalmazta a kérdést. -Akkor kénytelen leszek hozni neked.

-Csak ne szenvedj mellé látványosan.-ült fenebb a lány.

-Te meg ne készítsd ki az orvost.

-Vettem Kapi. Bár éhesen igen nagy kihívás lesz. -intett a kifele haladó férfinak, aki még nevetésszerűen felhorkantott a kanyarban.

A lány egy ideig csak bámult a férfi után, jobb dolog híján.  A szeme megakadt a fehér falon. Mereven bámult egy pontot a gondolataiba merülve.
     Egy ismeretlen hang vonzotta el a tekintetét, a szoba másik végébe. Bármennyire is erölködött, nem tudta megtalálni az egyre hangosodó hang forrását. A szobában lévő tárgyak körvonala is elhomályosodott. Eva bármennnyire is szerette volna nem tudta elhalgattatni az idegen nevet ismételhető hangot.

-Miss Barton. - fogta meg a vállát az orvos.  A lány már csak a fejét fordította oda. Lassan kezdte megszokni, hogy hanyagolnia kell a hirtelen mozdulatokat. - Jól van? - kérdezte a nő.

-Azt magának kéne megmondania, nem?- mozdította meg enyhén a vállát, jelezve, hogy egy kicsit rég óta fogja azt.

A nő ezek után nem is figyelt a körülötte történő dolgokra. Monoton hangnemben válaszolt a kérdésekre.
  A nevet ismételgette magában, de az istenit se ismerte fel.

~*~

Elégedetten és tele hassal dőlt hára, az ülő helyzetéből.
-Ki fogok pukkadni. - motyogta lehunyt szemmel.

-Azt elhiszem. Tényleg éhes lehettél. - nézett a kapitány az üres tányérra, amiből még a kicsöpögött csokit is kikapargatta a villájával a lány.

- Sétálni akarok.-sóhajtott a lány.

- Törött bordával és egy vágott sebbel? - horkantott fel Steve.

-Csak egy kósza gondolat vol, nem kell komolyan venni. Van kedved filmet  nézni?- vetette fel az első ötletét az unalma elűzésére.

-Szívesen tenném, ha nem lenne dolgom. Thor visszament Asgardba. Hela bárhol lehet, nekünk meg edzenünk kell. Nem beszélve, hogy még mindig fogalmunk sincs, hogy mi a csudáért támadott meg téged az az ügynök. De ígérem , hogy kerítek neked egy leptopot.-mosolyodott el halványan. Eva így is látta a gondterheltséget a férfi szemében,szóval megkímélte a további kérdéseitől.