- A-az arcod..-szólaltam meg pár perc csend után remegő és halk hangon. -A királyodként azt mondom, azonnal hagyd el a szobámat. Barátként viszont azt mondom.. óvakodj tőlem és fuss.-halottam meg mély hangját királyomnak. Nem akarok elfutni tőle de félek. Még csak felém sem emeli arcát, rám se néz. Egyedül a hold fényét bámulja az ablakon keresztül.