Ezer és egy PUF fanfiction létezik már, de megkísérelem a lehetetlen, hogy valami újat hozzak létre ebben a fandomban. :D A történet az olvasót visszarepíti egészen a 1889-es évbe, amikor Budapest utcáit még fiákerek és a lóvasút uralta. Amikor még a lányok és a fiúk külön gimnáziumba jártak, és amikor még az egyes számított a legjobb jegynek a bizonyítványban. A történet nyomon követi a maga módján a Pál utcai fiúk kalandjait, de a reflektorfény ezúttal a vörösingesekre irányul. Áts Ferire, akinek a legjobb barátja Csillag, a családjuk öreg konflis lova. A két Pásztorra, akik szívből gyűlölik az ábrázoló geometriát, és akiknek a nyomában mindig ott jár a bonyodalom is. Szebenicsre, aki néha egy kicsit szétszórt, de nagyon is megbízható tagja a csapatnak. Wendauerre, aki az egyetlen olyan gyerek a környéken, aki vidáman kiabálja a Pásztorok nevét és mosolyogva szalad utánuk az utcán. De miben másabb ez a történet, mint a többi? Fogalmam sincs. :D Nem olvastam még PUF sztorikat. A történet folyamán felbukkan egy öreg verklis, akinek játéka vidám, kedves dallam Nemecsek fülének, de ugyanakkor Áts számára borzalmas muzsika, ami az őrület határára kergeti őt. Központi témává válik ezáltal a bűn és a bűnhődés gondolata. Hogyan fogja a vörösinges feldolgozni a tudatot, hogy egy gyerek részben miatta fog meghalni? Hadvezérként mégis kiben lelhet támaszt? Kire bízhatja rá féltett titkait és borzalmas rémálmait? A Pásztorra Ádámra, aki évek óta hűséges bajtársa és sokszor álltak már ki egymásért? Esetleg a Pásztor Dávidra, akit gyöngéd érzelmek kötnek a vezéréhez, de fél kimutatni mindezt? Vagy talán magára Bokára, az ellenséges csapat vezérére, aki elhalasztotta a háborút a beteg barátja miatt? Köszönet @Dgi_Rebeka -nak, mindenért is. :D *Borító infó: War Horse-ból kiragadott kép. Joey és Albert. :3
23 parts