Maybe I'll fall in love

8.

- Figyelek - pásztáztam a földet.

Yoongi felsóhajtott és belevágott.

- Nem régóta vagy még a cégnél és hangsúlyozom, azért mondom ezt el neked, mivel jó lenne, ha tovább maradnál. 

- Tovább, mint? - vontam össze a szemöldökömet.

- A Heejin előtti asszisztens. 

- Volt előtte asszisztensetek? Azt hittem, ő van veletek a kezdetek óta. - pillantottam rá.

Yoongi csak a fejét rázta és folytatta.

- Nem hiszem, hogy fontos tudnod a nevét, de Soyeonnak hívták. Az igazgatóhelyettes vele is kapcsolatba került, úgy, ahogy veled. A lány semmit sem szeretett volna, csupán olyan munkaerő akart lenni, aki megéri a fizetését. De Hongbinnak teljesen más elképzelései voltak. Meghívta őt a házába vacsorára. Soyeon úgy tudta, hogy céges parti lesz, viszont mikor odaért, kiderült számára, hogy nem. Akkor határozottan elutasította a közeledést és részéről az ügyet le is zárták.

- Hongbin viszont nem így gondolta... - motyogtam magamnak.

Yoongi bólintott, ezek szerint meghallotta.

- Ő nem tudta elfogadni azt, hogy nemet mondtak neki. Egy igazgatóhelyettessel hogyan mer bárki is szembeszállni? - fintorgott - Így elhatározta, hogy megkeseríti a lány életét. Hetekig követte és hívogatta, majd végül bíróságra vitték az ügyet. 

- Mi lett Soyeonnal? - kérdeztem halkan.

- Végig vesztésre állt. Az igazgatóhelyettesnek voltak kapcsolatai és mindent megtett, hogy ő kerüljön ki nyertesként. Egy embert azonban elfelejtett lefizetni, aki erős tanúnak bizonyult. Soyeon védelmet kapott, Hongbint eltiltották tőle, így viszont el kellett hagynia a céget. Érted már, miért dühít? A többiek sem reagálnának máshogy, ha tudnának rólatok.

- Nincs olyan, hogy rólunk. Csupán azért fogadtam el a meghívását, hogy békén hagyjon. -tiltakoztam.

- Mostantól inkább ne is beszélj vele - nézett és láttam rajta, hogy komolyan gondolja.

Természetesen megígértem neki, hogy nem fogok. Eleget tudtam meg az igazgatóhelyettesről ahhoz, hogy ne akarjak. Egy kicsit sajnáltam, mert kifejezetten kedves volt velem. Ezek szerint ez a technikája.

- Ilyen szar szülinapom sem volt még - jelentettem ki a számat elhúzva.

- Tulajdonképpen ezért is jöttem - állt meg hirtelen.

- Mármint? - követtem a cselekedetét én is.

- Szeretnélek elvinni valahová. Csak az a kérdés, benne lennél-e?

- Mik a terveid? Kávézunk? - töprengtem.

- Ezzel inkább ne viccelj - kérte komoran.

Bólintottam. Magam sem tudom, miért éreztem, hogy mondanom kell. Elég veszélyesnek tűnik az ember, nem szeretnék belebonyolódni.

Közben Yoongi csendben elindult, így hát mentem utána. Bíztam benne, miért ne tettem volna? Vele dolgozom és odafigyel rám. Vajon ennyi indok elég? 

- Hogy állsz a dallal? - szaladt ki hirtelen a kérdés a számon.

- Melyikkel?

- Azt mondtad, szeretnél rólam írni egyet. Arra gondoltam. - sütöttem le a szememet, ugyanis a rám nézett.

- Haladok vele - mosolygott - De több dalt is írok egyszerre, így nem megy olyan gyorsan, plusz szeretném a lehető legjobban megcsinálni. 

- Megértelek - viszonoztam a gesztusát.