Végül délben megérkeztem a hivatalba. Vastag fekete színű gyapjú köpenyem lobogott a hátam mögött ,miközben gyorsan kerülgettem a hatalmas tömegben az embereket.
A terem ahova mennem kellett egy sötét folyosóról nyílt. A falakat és a plafont is sötét csempe fedte ,amitől az egész nyomott hangulatot árasztott. A cipőm sarkának kopogása vízhangzott a végtelen hosszúnak tetsző térben, amitől az egész hely csak még kísértetiesebb lett.
A fáradt agyam ennek ellenére mindig egy valamihez vándorolt vissza. Fred levelét többször is újra olvastam mielőtt még elindultam volna. A mellkasom furán nehéznek érződött ,mikor arra gondoltam mekkorát csalódhatott. A kezeim folyton a toll után nyúltak ,de nem tudtam ,hogy mit is kéne írjak neki. Egyáltalán szüksége van rá ,hogy bármit is válaszoljak? Nem lenne neki könnyebb a tudatlanságba maradni, ami sokkal kecsegtetőbben hangzott ,mint a valóság? Ugyan ki akarja tudni ,hogy az ismerőse a Sötét Nagyúrral szövetkezet a nyári szünetben? Igaz nem volt önkéntes és ugye semmit se mondhatok igazából az eskü miatt.
Mérgesen nyitottam be végül a szobába. A kis terem összes bent lévő varázslója döbbenten fordult felém ,majd mikor megbizonyosodtak a kilétemről mérgelődve fordultak vissza a kialakított félkör belsejébe. Az emberekből kialakított alakzat középpontjába egy varázsszálakból gúzsba kötött koszos ember kuporgott a földön.
A férfi feje lefelé lógott piszkos hosszú haja az arcába hullott. Vékony volt ,túlságosan is ,a csontjait könnyen kilehetett venni vékony szakadt ruhái alól. Az eddigi tudásom szerint ,az egyik tiltott varázslatott használta egy muglikkal teli tér közepén. Az egész ügyosztály el volt foglalva a szemtanúk ártalmatlanításával. Az én feladatom az volt ,hogy elvigyem a férfit az Azkabanba.
-Jó reggelt nektek is.- mormoltam gúnyosan ,majd legugoltam a férfi elé. A kezemet az álla alá tettem és felemeltem a fejét. Meglepően nehezen ment. A férfi feje félrecsuklott ,a haja így oldalra hullott. Mind a két szeme csukva volt ,nagy valószínűséggel az egyik őr kiütötte ,hogy könnyebben kezelhető legyen. Nem igazán bántam a tettet ,inkább csak az zavart hogy nem lesz beszélgető társam az Azkaban felé.
-A művelet menete a következő. - lépett elő egy középkorú férfi fontoskodva. Az állát magasan tartva beavatott engem a terveibe.
-A többi őr elkísér egészen a szigetig. Mindannyian legalább egy kezünkkel szorosan kell fognunk a foglyot. Aki nem tesz a parancsaim szerint ,vagy ne talántán segíti az illetőt a szökésben ,biztosan ismeri a Reducto ige hatását egy élő személyen. - mondta fenyegetőn ,miközben többször is rám nézett. Azt hiszem nem jutott el a fejéig teljesen ,hogy én csak a munkámat végzem ,ami az hogy a fogoly a zárkájába kerüljön.
Unottan várakoztam az ajtónál ,hogy a férfi végre abba hagyja a színpadiaskodást és végre elindulhassunk. Talán azt hiszi ,hogy mára nincs semmi programon a felfuvalkodott hólyagok fölényeskedésének hallgatásánál? Még át kellett gondolnom a Fred ügyet és az biztosan el fog tartani egy ideig.
-Carpe retractum!- kiáltotta a férfi végül egy intéssel a pálcájával. A számomra botnak megfelelő tárgy végéből vastag kötél lővelt ki az eszméletlen férfi felé ,majd a törzsére csavarodott.
-Most mindenki fogja meg!- adta ki a további utasítást. Mérgesen léptem a férfi felé majd az után a rész után nyúltam ,amit tudtam hogy a többiek nem választanak. Erősen belemarkoltam a hajába ,majd undorodva összerezzentem ,ahogy a piszok összekent.
A többiek sutyorogva fejezték ki nem tetszésüket a tettem láttán ,de én csak kihívóan kihúztam magam és gyilkos pillantásokat löveltem az illetőknek.
-Kapaszkodjon az ,aki még élni akar.- vigyorogtam el ,majd lehunytam a szemem és elképzeltem a börtön szigetet.
Egy apró kellemetlenség után ,már éreztem a hideg szellőtt ,ahogy belemart az arcomba.
-Nem volt ehhez jogod!- kiáltott fel mérgesen a férfi. Kinyitottam két színű szememet és gonoszan rávigyorogtam.
-Ha valaki meghív a házába a vendég nyitja ki az ajtót? Nem hiszem.- mondtam gúnyosan ,miközben új fogást kerestem az új foglyon ,így kirántva a többiek szorításából. Kinyúltam a gondolataimmal egy dementor után keresve. Ismét vigyorra húzódott a szám ,mikor tudasult bennem ,hogy egy nagyobb csoport már el is indult felénk.
-A minisztérium erről még hallani fog.- kezdett el feleslegesen fenyegetőzni ,miközben ő és a többiek is előrántották a pálcájukat a hegyüket felém függesztve. Nevetve néztem a hátuk mögé.
A kevés növény ami elviselte a hideg tenger folytonos ostromlását és a szinte mindig erősen fúvó szelet ,ebben a pillanatban ellepte a dér.
-Én a ti helyetekbe eltűnnék.- mondtam nekik jókedvűen a fagyott növények felé biccentve. Az őrök rettegve veték észre a dementorok közeledtének nyomait. Egymásra nem várva hoppanáltak ,végül csak a férfi maradt mérges szemével rám meredve.
-Még látjuk egymást.- ígérte ,majd ő is eltűnt. A dementorok ekkor érkeztek meg. Hideg gondolataik a fejembe kúsztak. Hagytam ,hogy elvegyék tőlem a tudatlan varázslót ,majd már tehermentesen követtem őket a hatalmas fekete torony felé.
Néha nem is olyan rossz a világon egyedüli hozzád hasonlónak lenni.
Folytatás következik...
