You kill or die /Vkook/ Szünetel

1.

Jungkook pov.

Az ágy hangosan nyikorog, míg a falak visszaverik nyögéseink hangját. Kezeimet muszáj vagyok megtámasztani Taehyung feje mellett, míg csípőmet megállás nélkül mozgatom, mélyebbre jutva meleg testében. Kezét szája elé kapja, visszafogva kéjes nyögéseit, míg lábaival átkulcsolja derekamat, még jobban magára húzva. Megremegek, ahogyan megérzem az orgazmus elő hullámát végigsuhanni testemen, egyetlen egy pocikámba összpontosítva mindent. 

Elkapom a kezét a szájától és helyettesítem azt ajkaimmal, szenvedélyesen csókolva őt. Jó pontot bökdöshetek neki, mivel a csókra egyáltalán nem tud odafigyelni, helyette csak ajkaim közé nyög, ami talán jobban fellángol. Csípőmmel nagyot lökök, amitől hangosan nyög, majd nem sokára megérzem meleg nedvét hasfalamnak csapódni, míg teste megfeszül, mellkasa felemelkedik a matracról. Nekem se kell sok, hiszen annyira szűk, így hamar elsülök, nedvemet a gumiba lőve. 

Fáradtan húzódok ki belőle, majd veszem le magamról az óvszert, amit összekötök és kidobom az ágy melletti kukába. Eldőlök mellette és karomat átdobom teste felett, hogy átölelhessem, de szegénykém szájához kapja a kezét és csúnya köhögésbe kezd. Már egy hete megvan fázva és mivel nem vihettem el egy orvoshoz sem, így egyhamar nem gyógyul ki belőle. 

Eltelt egy év mióta kihoztam őt a börtönből és ezt egy percre se bántam meg. Boldog és kiegyensúlyozott. Nagyon sokat törődik a fogadott fiúnkkal, öltözteti, főz ránk, takarít és ezt mind boldogan teszi, bár tudom többre vágyik. Egy év alatt egyetlen egyszer sem volt kint a házból. Körözték, így féltem kiengedni, nehogy újra visszazárják, de mára már kezdik elfelejteni őt. Újabban bűnözök jöttek, ezért őt háttérbe szorították, aminek nagyon örültem, de még így sem mertem kiengedni a házból. Jobb félni, mint megijedni elvből még egy ideig itthon szeretném tartani, hogy biztosra mehessek. 

-Jól vagy? - Simogatom meg hátát, mikor abbahagyja a köhögést. - Kérsz inni? 

-Jól vagyok, Gukk. - Mosolyog rám édesen és közelebb bújik hozzám, arcát mellkasomba fúrva. - Nem sokára fel kéne ébresztenem, Jihoo-t. 

-Még van időnk. - Puszilok hajába, ujjaimmal oldalát cirógatva. - Pihenj egy kicsit, majd én felöltöztetem. 

-Nem, neked munkába kell menned. - Csókol ajkaimra, de hamar elhajol és kibújik az ágyból, hogy magára kaphassa köntösét. - Fürödj le és öltözz fel, addig csinálok reggelit. - Hadarja el gyorsan, miközben már el is hagyta a szobánkat. Gondolom siet felébreszteni, Jihoot, hogy még legyen elég ideje nekem is reggelit készítenie. 

Egy igazi angyal. 

Kimászok én is az ágyból és elmegyek egy gyors zuhanyra, utána felöltözök. Sietek, mivel szeretnék neki besegíteni öltöztetni a kisfiúnkat, de mire leérek a nappaliba, addigra már a picikém az asztalnál ül és müzlijét eszi, teljesen felöltözve. El kell ismernem, Taehyung nagyon gyors...

A pult fele nézek, ahol Jimin és Taehyung áll egymás mellett, beszélve valamiről, miközben Jihoot figyelik. Jimin és Yoongi hatalmas segítség számunkra, mivel ők szokták általában elvinni Jihoot suliba és haza. Nekem sajnos nem mindig van rá időm, Taehyung pedig nem léphet ki a házból hiába van ideje elszaladni érte. 

-Ideje indulni. - Csapja össze tenyerét Jimin, mikor már letette a kezében lévő bögrét. Jihoo gyorsan kiissza a tálban maradt tejet és feláll az asztaltól, engedelmesen véve fel hátára a táskáját, ami talán nagyobb mint ő. 

-Vigyázz az úton és soha ne enged el, Chim kezét. - Guggol elé Taehyung és megtörli száját egy szalvétával. Kis picur csak bólint egyet, tekintetét rám terelve, ami után hatalmas mosollyal szalad hozzám és öleli át lábaimat.