BUNNY HOTLINES [yoonkook] [befejezett]

harminchárom

Jungkook arra ébredt, hogy a nap belesütött a szemébe, ami nem segítettet a hatalmas fejfájásán. Megpróbált felállni, de nem sikerült neki. Átkozta magát, ahogy igyekezett visszaemlékezni az estére. 

"Jungkook-ah?" Jimin belépett a szobába. Aggódva nézett a nyuszira, attól függetlenül, hogy tudta, ez fog történni. Hozott levest és gyógyszert. 

"Először egyél, oké? Aztán igyad meg a gyógyszert." Jungkook bólintott, majd felült. Jimin megfogta a kanalat, és megetette a fiatalabbat. Meglepően jó levest csinált, nagyon ízlett neki. Amikor befejezte az evést, Jimin elvette a gyógyszert az ágy melletti asztalról, és megitatta Jungkookkal. 

"K-köszönöm, Jimin hy-hyung." Jungkook beharapta az alsó ajkát és megmasszírozta a fejét. "Nyugodtan pihenj, majd később beszélünk." A fiatalabb tiltakozni akart, de inkább csak befogta a száját. Oh igaz, észre sem fogja venni, hogy nem vagyok ott. Vett egy mély levegőt, aztán visszaaludt. 

Mikor felkelt, Jimin mellette ült, a háttámlának dőlve nézte a tv-t. Jungkook ásítva megdörzsölte a szemét. "Felébredtél, Jungkook-ah?" Jungkook bólintás után felült. 

Nem tudta, hogy hogyan került Jimin hálószobájába. Az idősebb lehalkította a tv-t, és ránézett Jungkookra. "H-hyung... Mi történt tegnap este?" kérdezte a fiatalabb, miközben összekulcsolta az ujjait.

"Ezt én is kérdezhetném. Miért rúgtál be? Mi történt közted és Suga hyung között? Még sosem viselkedtél így, Jungkook-ah. Hyung aggódott." Lehetett hallani Jimin hangjában, hogy mennyire nyugtalan volt. Jungkook beharapta az ajkát. Nem tudta, hogy elmondja-e, vagy ne. 

Nagyot sóhajtott, majd amikor el akarta mesélni a problémáját, megszólalt a csengő. Jimin frusztráltan felnyögött, csak tudni akarta, miért viselkedett úgy a fiatalabb. Utálta, ha félbeszakítják, Jungkook meg éppen akkor mondott volna el mindent.

Felkelt és az ajtóhoz indult. Jungkook sóhajtva követte őt. Nem akart beszélni aznap, de ki kellett engednie a szomorúságát. Fáradt volt.

Jimin kinyitotta az ajtót, ami mögött Hoseok volt. "Hey" biccentettek egymásnak, és a kanapéhoz mentek. Jungkook átölelte a térdét, miközben a többiek őt nézték. 

"Én... Én sajnálom. Suga h-hyung nem ig-igazán figyelt r-rám mostanában, é-és amikor h-hyung mo-mondta, hogy ő és Suran n-noona ré-régebben r-randiztak... Bi-bizonytalan lettem." kezdte Jungkook. Az idősebbek egymásra néztek, majd sóhajtottak. Suga tényleg elrontotta. 

Mikor Jungkook elmondta a problémáit, Hoseok felajánlotta, hogy hazaviszi őt, a fiatalabb meg elfogadta ezt. Még mindig nem volt jól, túlságosan is fáradt volt mindenhez.

helyszín: kastély

 Jungkook kinyitotta a bejárati ajtót. Nem számított arra, hogy Suga ott fogja várni. "Hol voltál, Jeon?" Jungkook összerezzent a másik hangjára. Nagyon rideg volt, és Suga még sosem hívta Jeonnak.

Jungkook összekulcsolt ujjakkal sétált az idősebbhez. "Ji-jimin házában v-voltam. E-elmentem egy b-bárba, és b-be-berúgtam..." A fiatalabb ajkai reszkettek. A padlón volt a tekintette, félt felnézni Sugára. 

Az idősebb megragadta Jungkook állát, és kényszerítette, hogy ránézzen. "Idefigyelj, Jeon. Nem hívtál, és még nem is voltál itthon tegnap este. Berúgtál az engedélyem nélkül, és egy más ember ágyában aludtál!!! Van fogalmad arról, hogy hogyan éreztem, hülye nyuszi?!" Ez volt az első alkalom, hogy felemelte a hangját a fiatalabbra.

"Fordulj meg. Meg foglak büntetni." Elvette a kezét Jungkook álláról. "Nem." Jungkook összeszorította a száját. Nagyon mérges  volt. Nem érdekelte, mi fog történni legközelebb, csak ki akarta engedni a dühét. Ránézett az idősebbre, a fájdalom látható volt a szemében. Suga most látta először így őt. Az arca ellágyult.

"Tudod mit? Kibaszottul fáradt vagyok, Yoongi!" csattant fel. "B-bébi..." Suga megpróbálta megfogni a másik kezét, de ő csak elhúzta azt.

"Kurvára ne hívj így! Először, figyelmen kívül hagysz egy hónapig! Azt sem tudom, hogy még szeretsz-e. Kibaszottul nem tudom, hogy még fontosnak tartasz, vagy sem. Úgy érzem, hogy máris a zenét választod helyettem. Tudom, hogy szenvedélyed a munkád, de hyung, szükségem van figyelemre, és nekem is vannak érzéseim. Bizonyítanod kell, hogy még mindig szeretsz. Amikor írok neked, vagy hívlak nem kapok egy egyszerű 'szeretlek'-et. Másodszorra, úgy kezelsz, mint egy kibaszott játékot. Indokkal fogadtál örökbe, hyung. Ne merészeld kihasználni az érzéseimet. Ne ignorálj engem, csak azért, mert tudod, hogy a nap végén, még mindig ott leszek neked. Utoljára, ott van Suran noona. Kibaszottul nem mondtad el, hogy ti ketten randiztatok régebben. Szerinted hogy érzem magam ETTŐL?! Hé, a kurva fiúm az ex barátnőjével van. Persze, nincs semmi ami AGGODALOMRA ad okot!! De nem, hyung! Ignorálsz, úgy viselkedsz velem, mint egy senkivel, és most meg az exeddel vagy. Hyung... elfáradtam. Pihenni akarok. Annyira sérült vagyok, hyungie. Miattad. Most meg egy b-buta nyu-nyuszinak hívtál... Tudom, hogy az vagyok, de nem számítottam arra, hogy pont tőled hallom majd. Azt hittem, jobb vagy ennél. De te vagy a legrosszabb. Nem tudom, hogy... maradnom kéne, vagy sem. Úgy érzem, már nem ke-kellek neked. Csak el kéne mennem. Hagyjuk abba ezt. S-sajnálom. Túl sok vagy." Jungkook a szívét is kisírta. Belefáradt abba, hogy Suga így viselkedik vele. Felment az emeletre, megcélozva a közös szobájukat. 

Suga nem mozdult. Nem tudta, hogy ilyen hatással volt Jungkookra. Rohadtul hülye volt, amiért azokat mondta rá, a fiatalabb érzéseinek ismerete nélkül. Felsóhajtott és rácsapott a fejére. Tényleg elbaszta most.