A Sötétség törzse

Új fenyegetés

A tábor leginákbb egy darázsfészekhez hasonlított. A macskák próbáltak biztonságos, a harcban mégis előnyős helyet találni maguknak. A felderítők nemsokára visszatérnek, viszont a hírük senkit sem fog meglepni. Már mindenki érezte az idegen macskák szagát. Az idősebbek és tapasztaltabbak megállapították, hogy kicsit sem előnyös módon, csak három irányból közelednek. Hirtelen hangos nyivákolás szakította félbe a feszült csendet. Egy szürke macska ugrott a tábor területére. Utánna pedig egy sokkal erősebb és robosztusabb test vetődött a macskára. Hirtelen három idegen macska ugrotta át a tövises kerítést. Egy halványbarna foltos kandúr megszeppenten állt a macskák tömegében.
- Mindenki! Támadás! - ordította Fenyőcsillag.
A harcosok rávetették magukat az idegenekre. A megszeppent kandúrt Leopárdmancs döntötte le a lábáról. A növendék ott karmolta, ahol éppen érte. Az ellenfele is próbálkozott, de a karmai nem tudtak sebet ejteni Leopárdmancson. A kandúr még tett pár sikertelen támadási kísérletet, de aztán feladta, és elrohant. A másik két macska is hasonlóan járt, mint a kandúr. Csúnya sebeket kaptak, amíg a törzsi macskáknak szinte alig esett bántódásuk. Fenyőcsillag felugrott az Árnyak szirtjére.
- Kik voltak ezek a macskák? - kérdezte valamelyik macska a tömegből.
- Ez egy idegen törzs támadása volt. Vigyáznunk kell, mert... - nem tudta befejezni a mondatot, mert egy macska lelökte a szirtről. Egy csontvékony, hosszú, koszos, fekete-szürke bundás macska állt a vezér helyén. Fenyőcsillag a porban feküdt. Lassan feleszmélt helyzetéből és felállt. Bundája csupa por volt.
- Méghogy egy vezér. Inkább kölyök. Fenyőkölyök, az Árnyak törzsének vezére. - mondta fennhangon a nőstény.
- Takarodj innen a hordáddal, Sötétvihar! - kiáltotta Fenyőcsillag. A tömeg felzúgott.
- Ez az az áruló...- mormolták a macskák. Hirtelen idegen macskák kezdték bekeríteni az összegyűlt Árnyak törzsét.
- Gyengék vagytok. Ez a terület már a mi vadászterületünk. A miénk a zsákmány. Kotródjatok innen ti! - mondta Sötétvihar. - Aki akar, az viszont csatlakozhat hozzánk. - ajánlotta fel. Egy alak lépett ki a tömegből. Mint egy kígyó, úgy csúszott fel Sötétvihar mellé. Pettyesorrú volt az. Sárga szemei csillogtak, bundájába pedig belekapott a szél. Csalánmancs szemei kerekre nyíltak. Elárulta a törzset. Az ő nevelője. Hirtelen értelmet nyert előtte a mondat. Valaki csatlakozni fog a Csillag törzshöz. Pettyesorrú tudta, hogy mikor fog meghallni Hiúzkarom.
- Nem lesz a tiétek a terület a Csillag törzs törje ki a lábatokat, ha itt mertek vadászni! - kiabálta Menyétfarkú.
- Megszólalt az orvosmacska is! Mond csak, abban a nagy csatában, amit sok holdal ezelőtt vívtatok a Villám törzzsel, hány növendék halt meg, amiért nem tudtad őket megmenteni? És hány kölyköt vitt el a Fehérköhögés tavaly tavasszal szintén miattad? Na, Menyétfarkú? Hányat? - faggatta Sötétvihar.
- Két növendék... Foltosmancs és Fagyosmancs. - Foltosmancs Hollókarom báttya volt. Hollókarom a halálakor még Hollókölyök volt. Egy holdal a báttya után lett harcos, kis termete miatt. Ezt Foltosmancs már nem érte meg.
- És hogy haltak meg Menyétfarkú? - faggatta tovább Sötétvihar.
- Foltosmancsnak volt egy nagy seb a hasán. Ő elvérzett. Fagyosmancsnak elfertőződtek a sebei. Ő ebben halt meg. - mondta komoran Menyétfarkú. Ezt a lelki sebét sokáig gyógyítgatta, és most Sötétvihar felszakította.
- És hány kölyök? - kérdezte Sötétvihar.
- 5 kölyök. Összesen három alomból. Az a járvány tavasszal sújtott le a táborra. Pont a kölykök születésekor. - próbálta megmagyarázni Menyétfarkú. Ezeket az adatokat persze a többi törzsi macska is tudta, és nem hibáztatták az orvosmacskát.

Sötétvihar leugrott a szirtről. Fenyőcsillag ellőtt landolt.
- Üdv a Csillagtörzsben! - mondta Sötétvihar. Hirtelen megragadta a grabancánál az eséstől még kicsit kábult vezért, és teljes erejéből hozzávágta az Árnyak szirtjének aljához. Fenyőcsillag fejéből folyni kezdett a vér. Sötétvihar nyávogott egyett, és a szedett-vetett házimacskákból és Pettyesorrúból álló csapatával együtt elhagyta a tábort. Menyétfarkú elrohant a barlangjába, és mire a macskák felébrettek a Sötétvihar okozta sokkból, ő már a földön heverő Fenyőcsillag sebét ápolta. Pókhálókat tett a sebre, amik lassították a vérzést.
- Csíkosmancs! Hozz egy kis mákot! - mondta Menyétfarkú. Csíkosmancs elszaladt az orvosmacska barlangjába. Nemsokkal később egy kis csörgö gubóval a szájában tért vissza. Lerakta Menyétfarkú mellé. Az orvosmacska rázogatni kezdte, mire néhány szem mák hullott ki a földre.
- Edd meg. Ez elmulasztja a fájdalmadat. - mondta Fenyőcsillagnak. A vezér felnyalogatta a földről a mákszemeket.
- Köszönöm Menyétfarkú. - mondta a vezér.
- Nekem ez a dolgom. - válaszolta Menyétfarkú.
- Fenyőcsillag... Sötétvihar meg akart ölni? - kérdezte Csíkosmancs.
- Attól tartok, igen. Szólnunk kell a többi törzsnek. - mondta Fenyőcsillag, és már ugrott volna fel az Árnyak szirtjére, de Menyétfarkú megállította.
- Fenyőcsillag, most nem mehetsz fel oda. - mondta az orvosmacska. - Még, még ha nem is érzed, de szédülsz a fejedet ért ütés miatt. Pihennedd kell.
- Majd én elintézem. Küldök csapatokat minden törzshöz. Nem lesz baj. - mondta Árnyéklevél.
- De én nem hagyhatom vezér nélkül a törzset! Fel kell mennem oda! - mondta a vezér.
- Árnyéklevél dolga az, hogy felügyelje a törzset, ha te nem tudod ezt megtenni. A Csillag törzs szerint is megfelel erre a feladatra. Hagyd, hogy irányítson. Minél többet pihensz, annál hamarabb térhetsz vissza a vezérkedéshez. - magyarázta Menyétfarkú.
- Segítek bemenni a barlangodba! - ajánlotta fel Csíkosmancs.
- Köszönöm, Csíkosmancs. Ez kedves tőled. - mondta Fenyőcsillag. A vezér felállt és oldalát Csíkosmancséhoz nyomta, majd a két macska lassan elindult a vezér barlangja felé.
- Megyek és beosztom a csapatokat. Vannak éhségcsökkentő növényeid Menyétfarkú? - mondta Árnyéklevél.
- Vannak. Kikészítek néhány csomaggal. - mondta Menyétfarkú, és elviharzott a barlangjába. Árnyéklevél felugrott az Árnyak szirtjére. A macskák még mindig a szirt alatt voltak, így nem kellett őket Árnyéklevélnek újra összehívni őket.
- Árnyak törzse! Fenyőcsillagnak egy ideig pihennie kell, ezért én fogom irányítani a törzset. Fenyőcsillag azt mondta, hogy küldjek csapatokat minden törzshöz, hogy elvigyenek egy üzenetet. Mégpedig azt, hogy Sötétvihar, Pettyesorrú és néhány háziamcska alkotta csapat fenyegetést jelent. Megtámadták az Árnyak törzsét, és megsebesítették a vezérünket. Ezt az üzenetet kell minden törzsnek elmondanotok. Minden csapat két macskából fog állni. Azt a csapatot, amelyik a Szél törzshöz fog menni, Leopárdmancs és Farkaskarom fogja alkotni. A Villám törzs csapatát Hóvihar és Foltosmancs fogja alkotni. A Folyó törzshöz Hollókarom és Szedertövis fog menni. Ez a leghosszabb út, ezért ide csak harcosokat küldök. Mostantól kezdve egy kölyök sem hagyhatja el a tábort. A kerítést meg kell magasítanunk, mert így szinte semmit sem ér. Csalánmancs új nevelője pedig Parázsszív lesz. Akik a táborban maradtak növendékek Tarkabundás felügyelete alatt menjenek el tüskés ágakat gyűjteni. A közelben van egy pár vadrózsabokor. Ne menjetek túl messzire a tábortól. Lehet, hogy lesz egy második támadás. - mondta Árnyéklevél. A szél belekapott a bundájába, borostyánszínű szemei pedig felelőségteljesen csillantak meg. Hirtelen egy éles nyávogás szakította félbe a tábor csendjét.
- Holdkölyköt elrabolták! Holdkölyköt elrabolták! - kiabálta egy hang. Szürkés szinekben játszó királynő rohant a tömegbe. Több seb is volt rajta, bundája pedig csapzott volt. Úgy tűnt, ő még most fejezte be a harcot.
- A házimacskák vitték el? - kérdezte Árnyéklevél.
- Igen. Egy hosszú, halványbarna bundás kandúr. Utánna kell mennünk! - kiabálta a királynő.
- Már túl késő Viharbundás. Amint megtudjuk, hogy hova vitték, érte megyünk. Ha visszatértek a csapatok, felderítjük a táborukat. Nyugodj meg. Holdkölyök vissza fog térni. - Nyugtatta meg Árnyéklevél. Viharbundás szomorúan elvonult a tábor egyik kihalt szegletébe. A saját kölykét rabolták el, és nem mehet utánna.
- A csapatok menjenek Menyétfarkú barlangjába. Egyétek meg a növényeket, amit ad, és utánna induljatok. - mondta Árnyéklevél. A beosztott macskák megkeresték csapattársaikat, és elindultak az orvosmacska barlangja felé.