A bulin ülök, és iszogatom a becsempészett italom. Kissé erős, de nem zavar. Tudok magamon uralkodni.
- Üdv a bulin, Rose - huppan mellém George. Meglep, hogy ilyen kedves velem.
- Kérsz? - nyújtom felé a mugli vodkám, amelyből hezitálás nélkül lehúz egy nagy adagot - Azta - kuncogok
- Jó cucc - adja vissza az üveget.- Ritkán látni téged errefelé, pedig igazán jó társaságnak bizonyulsz.
- A szüleim alapján csoda, hogy egyáltalán járhatok az intézménybe. - nevetek - Nem várom el, hogy szeressenek is.
- Nos, kedves Rose.. Én számodra egy tiszta lapot nyitottam, amely mentes mindenféle előítélettől, pletykától és rosszindulattól. - mosolyodik el. - Remélem élsz a lehetőséggel, ha igen, keress meg később. - kacsint, majd elsétál, s elnyeli a tömeg.
- Mit akart tőled George? - ijeszt meg Hermione. - Ugye nem bántott?!
- Nem, dehogy. Épp ellenkezőleg. Noha nem tudom, hogy mennyire hihetőek a szavai. - gondolkodok el - Nyilván semennyire, csak meg akar viccelni. Esetleg felrobbantani.
- Ugyan, ők kit nem akarnak felrobbantani? - viccelődik velem. - Harry! - kiabál. Már csak ez kellett, a fiú, aki mindennél jobban gyűlöl.
- Üdv, Hermione. - néz rá, s engem figyelembe sem vesz.
- Bunkó. - makogom, mintha meglepne.
- Tessék? - kérdez vissza Harry.
- Azt mondtam bunkó, el is betűzzem, Potter?
- Már ne is haragudj, de miért lennék bunkó?! - emeli fel szemöldökét.
- Mert csatlakozol hozzánk, majd engem ignorálsz, köszönésre sem méltatsz, melyet roppant gyerekesnek találok, hiszen akármi történt a múltban, nekem abba nem volt befolyásom, és mégis engem büntettek érte. - állok fel és kiviharzok a teremből. Csodás, jelenetet kellett rendezni. Ezaz, Rose...
Megmosom arcom, és a wc-ben rágyújtok egy szál cigire. Majd ez lenyugtat. Ez is illegális. Minden jó dolog az. Például szívesen avada kedavra-t hánynék Potter önelégült képébe, de nem tehetem. Pedig milyen jó lenne.
Visszamegyek a buliba, ahol egy kéz fordít meg, s húz magához csípőmnél fogva. A színes fények átjárják arcát. Illata kellemes, férfiasságot tükröz.
- Gondolkodtál már, aranyom? - kérdez George. Így sokkal magasabbnak tűnik, mivel körülbelül a mellkasáig érhetek.
- Minden gondolatmenet vége tűzijátékkal és gúnyűzéssel végződött, tehát igen, gondolkodtam, George. - nézek fel rá - Nem tudom, hogy ez milyen játék, de nem akarok beleme.. - csókkal szakít félbe. Ajkai lágyan érik el az én ajkaim, de mégis olyan határozott, mint a fény, miként áthatol a felhőkön hajnalban. Kezeivel, mellyel beteríti hátam teljesen, közelebb húz. Egy centi sincs köztünk. Simogat. Úgy érzem, hogy most nem bánt senki. Minden gondom elszállt. Talán csak az alkohol.
- Gyere fel velem a toronyba- mondja, s kérdésére választ se tudtam adni, de már húzott magával, és én nem tudtam ellent mondani. Mikor a lépcsőkhöz értünk ölébe kapott, és úgy vitt fel a torony legtetejére.
- Miért jöttünk ide? - vonom kérdőre.
- Úgy éreztem odabent megfulladsz. - mosolyog - Szeretnélek megismerni, talán ez egy nyugodtabb környezet. - néz fel a csillagokra.
- Miért akarsz megismerni? Mindenki, aki számodra fontos, az ki nem állhat. Ez tény.
- Mert vonzó vagy, okos, bátor, és egy perc alatt képes lennél akár Pitont is leoltani. Emellett a humorod is csodás. Lásd, mennyi minden, és még nem is ismerlek teljesen. - simítja el hajam a fülem mögé.
- Ennél nehezebb lesz meggyőzni - nevetek.
- Tudom, de szerintem megéri. - fekszik le a földre, s magára ránt.
- Talán engedem, hogy bebizonyítsd.
- Már megengedted. - ölel szorosan magához.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
My Rose
Hayran Kurgu- Tudod, Malfoy, te egy igazán idegesítő egyén vagy. Nem értem, miért vannak érted elájulva a lányok. - Gyere közelebb, és megmutatom, vagy a haragom, vagy a rajongás okát. - kacsint és megragadja csuklóm. - Apropó, kedvesem, a szavaid megválogatná...
