Elsőnek figyelmen kívül hagyom a kérdését és tovább nézem, próbálok lenyugodni, mert nem akarom megijeszteni.
- Domenico? Mi történt? - kérdi újra.
- Gyere ide kérlek. - szólalok meg.
Catarine kiszáll az ágyból és elindul felém, látom ahogy végig né...
Reggel arra az érzésre keltem, hogy egyedül vagyok az ágyban. Feltornáztam magam egy kézre és körül néztem. Nico nem volt mellettem, így kikeltem az ágyból és Nathan ágyához sétáltam. Döbbenten láttam, hogy még ő is alszik, bementem a fürdőbe rendbe szedni magamat, majd átmentem a gardrób szobába, hogy felöltözzek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Amint felöltöztem visszamentem Nathan-hoz és felöltöztettem őt is. Amikor kész lettem vele is felvettem magamhoz. A telefonomat elvettem az éjjeliszekrényről, majd kisétáltam a szobából le egyenesen a konyhába. Amikor beléptem a konyhába igen érdekes és megmosolyogtató dolgot láttam. Nico és az egyik kislány voltak a konyhába és főztek valamit. Nico fél kézben tartotta a kislányt, amíg valamit kavargatott. Ahogy halkan beljebb léptem megéreztem a forró csoki illatát. Nathan Nico láttán felgügyögött, mire az említett a kislánnyal a kezében felénk fordult.
- Jó reggelt! - köszön nekünk. -Hogy aludtatok?
- Nagyon jól, csak fel ijedtem, hogy nem vagy ott. - felelem, közben Nathan beleültetem a székébe. - Ti mióta vagytok fent?
- Csak pár perce. A kicsi lány nem tudott aludni. - néz a kislányra, akiben felfedezem Emily-t.
- Hogy vagy Emily? Rosszat álmodtál? - lépek közel hozzájuk, mire Emily nyújtja a kezét, hogy vegyem át. - Gyere kicsi lány!
- Dom bácsi csokit főz. - suttogja a fülembe.
- Igen? - mosolyodom el. - Te vetted rá?
- Igen. Kérdezte hogy mit szeretnék, és én pedig mondtam, hogy forró csokit. - meséli Emily.
- Rendben. Most megiszod a csokit, de hagyj helyet a reggelinek is. - mondom neki.
- Oké. - veszi át a bögre forró csokit.
- Édesem te kérsz valamit? - lép hozzám Nico.
- Csak egy kávét, ma rengetek dolgom lesz. - ülök le a Emily mellé. - Tényleg Bambi szülei mikor jönnek?
- Olyan 10-re beszéltem meg velük. - feleli Nico.
- Rendben, akkor addig megtudjuk reggeliztetni a gyerekeket. Közben kitalálok nekik valamilyen programot. - gondolkodom el.
Mire felkeltek a gyerekek, addigra Nico és Emliy is felöltözött, majd a szakács elkezdte a reggelit készíteni, külön odafigyelve azokra akik valamire allergiásak. Mire minden gyerek leszállingózott és az asztalhoz ült, nyugodt szívvel hagytam itt őket. Nathan is itt maradt az apjával én pedig egy tálcán vittem át ételt nagyapának és nagyinak. Amikor beléptem a szobába, mindketten fent voltak és halkan beszélgettek.
- Sziasztok! Hoztam reggelit. - megyek a szekrényhez és leteszem a tálcát. - Szia nagyapa! Hogy érzed magad?
- Reggelt édesem! Jól vagyok, bár az oldalam teljesen le van zsibbadva. - feleli nagyapa.
