Elsőnek figyelmen kívül hagyom a kérdését és tovább nézem, próbálok lenyugodni, mert nem akarom megijeszteni.
- Domenico? Mi történt? - kérdi újra.
- Gyere ide kérlek. - szólalok meg.
Catarine kiszáll az ágyból és elindul felém, látom ahogy végig né...
Reggel a telefonom pittyegése ébresztett fel, kinyúltam érte majd az arcom elé emelt és felnyitottam a zárat rajta. Egy chat ablak várakozott rám, amiben felismertem Charlie arcát. mosolyogva nyitottam meg az üzenetet és vártam, hogy betöltsön. Amint beadta az üzit mosolyogva néztem a képet (fenti kép) és olvastam az alatta lévő szöveget.
" Már a repölőn és úton felétek. A gyerekek üzenik, hogy király az egész gép és hogy millió puszi neked, Lecxa-nak és Bas-nak. Üdv: Charlie."
Miután elolvastam visszaírtam, hogy már mindannyian nagyon várjuk az érkezést, majd letettem a telefont és még egy kicsit visszadőltem az ágyba. Miután meguntam a fekvést kikeltem az ágyból és elindultam a fürdőbe elvégezni a reggeli teendőimet. Amint elkészültem kiléptem a szobámba és beálltam a szekrényem elé, hogy mégis mit vegyek fel, hiszen tél van, hideg de mégis jól akarok kinézni a gyerekek üdvözlésére. Végül emellett a szett mellett döntöttem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Amint elkészültem lementem a konyhába, hogy egyek valami reggelit mielőtt elindulok a szállásra leellenőrizni mindent. Amikor leértem Lexa és Lucia nagyi már fent voltak és egy-egy kávé mellett beszélgettek.
- Jó reggelt. - köszönök neki.
- Reggelt kicsim! - lép hozzám Lucia nagyi és ad egy homlok puszit. - készítettem reggelit, gyere és egyél.
- Reggelt csajszi! - köszön Lexa. - Mi a terv mára?
- Amint megreggeliztem, veled és a srácokkal kocsiba pattanunk és elmegyünk a szállásra leakarok ellenőrizni mindent. Majd utána a gyerekekre várunk a szállás előtt. Domenico és Alberto is oda jönnek. -adok választ két falat között.
- Rendben. Elmentem szólni a srácoknak, hogy készülődjenek. - indul ki a konyhából Lexa.
Megreggeliztem, majd amikor a srácok az ajtóban várakoztak elindultunk kifelé a kocsimhoz. Bepattantunk és gázt adva már elindultunk a szállás felé, még jó, hogy kb 20 percre van a birtoktól. Amikor oda értünk kiszálltunk és elindultunk befelé, ahogy beléptem mindenki megtorpant aki jelenleg bent tartózkodott. Még csak a hallig jutottunk, mikor egy katona oda lépett hozzám.
- Catarine egy szóra! - szólal meg félve.
- Igen. hogy hívnak? És kinek felelsz? - érdeklődöm.
- Lucas Alvarez a nevem és Domenico vezetése alá tartozom. És a titulusom a Caporegime. - válaszol Lucas.
- Ááhh, akkor te vagy Domenico egyik kapitánya?- kérdezek rá.
- Igen, azt a parancsot kaptam, hogy amit ön mond azt vegyem úgy mintha Domenico mondaná. - feleli Lucas.
- Értem. Akkor máris lenne egy parancs, minden jelenlévő katonát, kapitányt és személyt hívj a kertbe. - adom ki a parancsot. - Ja és kérlek küld ide a társadat.
