A Vad Omega ~Teakook~

☁️ ¦1¦ ☁️

Taehyung pov'

Mint mindig most is, farkas alakomba kezdtem el egy kis őz gidára vadászni.
Már ez megy lassan 12 éve.
5 éves korom óta az erdő az otthonom.
Nem tudom hogy kik voltak a szüleim, s hogy élnek-e még.
Mivel nem ismertem őket ezért nem hiányoznak.
Szerencsére, a tűlélő ösztön segített az életben maradásba.
Annak ellenére hogy egyedül nőttem fel, sok mindent tudok és nem vagyok buta.
Ez alatt a 12 év alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem.
Farkas génekkel vagyok megáldva, és két alakom van.
Farkas és ember alak.
Az emberibe még egyszer sem voltam.
Farkasként tengettem mindennapjaimat.
Most ha akarnék se változnék vissza.
Tél van, és csak a farkas bundám véd meg a kínzó hidegtől.
A nevem Kim Taehyung.
Szerencsémre a hó nekem kedvez, hisz segít a vadászatoknál.
Hófehér bundámmal könnyen elrejtőzök benne.
Talán egyedül csillogó kék szemeimet látják.
Meglapulok a hó alatt, majd amikor nem figyel semmire, akkor rávetem magam.
Könnyedén leterítem majd légcsövét ketté harapom.
Eddigi ellenkező teste elernyed.
Falatozok belőle, majd amikor úgy érzem hogy elég, akkor barlangomba vonszolom.
Igen van egy saját barlangom.
Itt szoktam aludni, vagy amikor vihar van, meghúzódni.
Lefekszek a földre majd összekuporodok.
Farkammal átölelem a testem majd lehunyom szememet.
Alvással próbálkozom, de természetesen ennek a fránya viharnak is most kell kitombolnia magát.
Elkezdek kúszva hátrálni a barlang végéig.
Nyüszítve hunyom le szememet.
Megremegek amikor hirtelen dörgött az ég.
Rettegve próbálok aludni remélve, hogy így átvészelhetem a vihart.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sziasztok!
Remélem hogy mindenkinek tetszett ez a rész és hogy a továbbiakban is fog.
🖤💙💜

Puszil titeket; Brightness_09 😘❤️

262 words~🖤