Felhőtlen az ég

9 2 2
                                    

Sziasztok! Ezúttal egy kb. 10 évesként írt versemet hoztam nektek. Valójában ehhez kitaláltam egy dallamot is akkor, és ez inkább egy ének. Pont ezért a sorok rövidek, nem mindenhol rímelnek, vagy a mondat fele a másik sorba esik. Az első versszak az lenne a refrén azért ismétlődik, illetve a tél beköszönte miatt az utolsó versszakban megváltozik. Témája a nyár és annak elmúlása.
Remélem tetszeni fog nektek, ha igen, vote-oljatok és ha van bármi hozzáfűzésetek, írjátok meg kommentben. Hamarosan jövök megint egy régi versemmel.
Addig is olvassátok el az "Együtt a vészben" című versemet, amit nem rég raktam fel az oldalamra külön storyként.

A vers: Felhőtlen az ég

Felhőtlen az ég,
Csupa kék és szép.
A hintát a szél lökdösi,
Zizeg a lomb ha arra jár.
Az élet csudaszép.

Száll a kismadár,
A szél a nyomában jár.
Sok kisvirág,
Színes fejét bólintgatja,
S mondja:
De jó a nyár!

Felhőtlen az ég,
Csupa kék és szép.
A hintát a szél lökdösi,
Zizeg a lomb ha arra jár.
Az élet csudaszép.

A szamóca érik már,
De nem sokáig vár.
Mert lassan jön az ősz,
És nem nyílhat tovább.

Felhőtlen az ég,
Csupa kék és szép.
A hintát a szél lökdösi,
Zizeg a lomb ha arra jár.
Az élet csudaszép.

Az őzek legelésznek,
Mert már nem könnyen csemegéznek.
Mert lebull a friss hó,
S elborít mindent Ó!

Felhőtlen volt az ég,
Sima volt és szép.
A hintát a hó belepte,
Bár eddig boldogan repdesett.
De így se bánja már,
Hogy eltűnt a gyönyörű nyár.

Első verseskötetem - //BEFEJEZETT//Où les histoires vivent. Découvrez maintenant