-Bábel -- folytatás -- Szasza szemszögéből-

4. fejezet

     Már 4 nap eltelt a Bábel fesztivál óta. Igazából semmi nem történt azon kívül, hogy Zsófival rengeteget találkoztunk, aminek nagyon örültem.
    
     Megbeszéltük, hogy ma találkozunk Adbulékkal. Általában kétnaponta minimum találkozunk, de most gondolom, hogy mindenki ki kellett pihenje magát.
    
     Sok fesztiválon voltam már ami azt illeti, de ilyen izgalmas mint ez még nem volt egyik sem. Lehet, hogy voltak benne rossz pillanatok, de alapjáraton véve fantasztikus volt.

     Azt beszéltük meg, hogy délelőtt találkozunk és elmegyünk pizzázni vagy valami ilyesmi. Délelőtt 11 fele indultam el Zsófiék háza felém. Nem tudta, hogy jövök mert meglepetésnek szántam ugyhogy miután odaértem bekopogtam.

     Zsófi anyukája nyitott ajtót:

-Szervusz Szasza!

-Jó napot!

-Zsófit keresed?-kérdezte.

-Igen.

-Azt hiszem fürdik-mondta- menj be nyugodtan a szobájába és várd meg.

-Rendben köszönöm!-mondtam és Zsófi szobája fele vettem az irányt.

     Bent leültem az íróasztalához és vártam. Hát nem kellett sokat, mert kb. 3 perc múlva meg is érkezett egy törölközővel magán. Ahogy meglátott elsikította magát.

-Mi a jó Istent csinálsz itt???- visította.

-Én csak téged vártalak- válaszoltam látszólag nyugodtan, de közben azt is meg kellett álljam, hogy elröhögjem magam, meg azt is, hogy nekiessek, mert azért mégiscsak vizes hajjal, egy száll törölközőben állt előttem.

-Esetleg kimennél amíg felöltözöm??- kérdezte de inkább úgy hangzott mintha megparancsolta volna hogy menjek ki.

-Okéé...- emeltem fel a két kezem úgy mintha félnék tőle és az "é" betűt elnyújtva kimentem a szobábol.

     Az ajtón kívül Biussal találtam szembe magam aki éppen egy tányéron valami kaját vitt volna be magának a szobájába.

-Hát te?- vonta fel a szemöldökét.

-Zsófira várok- szabadkoztam, mert azért érdekes lehet találni egy random hétköznap délelőtt egy fiút a ház fojosóján.

- Ja oké- hát Biussal sokat nem kommunikálm mert ezzel tovább is ment.

     Körül- belül 5 perc mulva Zsófi szólt, hogy menjek be. Ahogy beléptem a szobába azonnal megcsókoltam, ő meg szintén ezt akarhatta, mert nem is lepődött meg.
 
     Ezután még összeszedte a dolgait és elindultunk találkozni Napsiékkal.