Hírek

327 12 7
                                    

Minden homályos volt mikor kinyitottam a szemem, de elég hamar sikerült fókuszálnom, hogy mi is történik. Az autó, amiben ültem, összetörve állt. Tele volt vérrel, szilánkokkal az egész autó. Anya, és apa pedig csak ültek szótlanul, levegőt nem vettek. Anya! Apa! Ordítottam torkom szakadtából sírva. Egy érintésre lettem figyelmes, amitől fel is riadtam.

Minden rendben? kérdezte tőlem egy felszolgáló.
Igen, elnézést túl sokat ihattam, és elaludam. Mondtam neki könnyes szemekkel. Ő csak bólintott egyet, majd elment egy rendelést felvenni. Igen, biztos, hogy túl sokat ittam, de ha nem is ittam volna, valószínűleg akkor is ezt álmodtam volna. Visszatérő rémálmom az az éjszaka, amikor a szüleimet elvesztettem. Amióta meghaltak nincs senkim, és minden napom ugyanolyan szürke. Felálltam, és a pulthoz sétáltam kérni egy pohár vizet. Megkaptam a vizet, megittam és a mosdóba vettem az irányt. Megmostam az arcom, megpróbáltam összeszedni magam egy kicsit. Kijöttem a mosdóból, és öltözködni kezdtem, de elkapta a figyelmemet a kocsmában lévő tv.

Újabb fiatalok tűntek el London utcáiról! Mindenbizonnyal egy sorozatgyilkossal lehet dolgunk, ugyanis a legtöbb eltűnt személynek csak a holttestét találjuk meg sajnos. Felhívnánk elsősorban a hölgyek figyelmét, hogy vigyázzanak magukra, ha lehetséges ne menjenek egyedül sehova! Az elkövetőt próbáljuk azonosítani, de még nincs pontos kiinduló pontunk. Mondta a riporter.

Ne menjenek egyedül sehova mi? Már akinek van akárkije. Motyogtam magamban miközben felvettem a sálam és a kocsma elhagyására készen álltam. Kijöttem a helyiségből, és elindultam hazafele. Sétálás közben nézelődtem, de minden tele volt a sok eltűnéssel, és a rejtélyes sorozatgyilkossal aki ezeknek az eltűnéseknek és gyilkosságoknak az elkövetője. 20 perc után hazaértem, pontosan 23:19 volt. Írtam a főnökömnek egy sms-t, hogy holnap sem tudok bemenni dolgozni. Lassan egy hete ezt csinálom, de szerencsére megértő a főnököm, szinte minden hónapban van egy ilyen hetem, amikor nem tudok bemenni, ilyenkor mindig teljesen úgy érzem magam, mint két évvel ezelőtt az az este után. A konyhába mentem, és elővettem egy üveg Chivast, és inni kezdtem újra amíg álomba nem zuhantam.

Fogságban | Bill Kaulitz ff.Where stories live. Discover now