𝓽𝓱𝓮 𝓰𝓲𝓻𝓵 𝔀𝓱𝓸 𝓬𝓱𝓪𝓷𝓰𝓮𝓭 𝓱𝓲𝓶 | 𝓓𝓻𝓪𝓬𝓸 𝓜𝓪𝓵𝓯𝓸𝔂 |18+|

𝓐𝓿𝓲𝓼!

ℂ𝕒𝕤𝕤𝕪

Elolvadt a hó, és ezzel együtt minden romantikus érzésem is Harry felé. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy miért járunk, ha én nem is vagyok szerelmes belé. Azt hiszem, imponált azzal, hogy figyelt rám, és igazán elismert. Rengeteget áradozott arról, hogy milyen különleges, bátor és harcias vagyok, azonban ezek a bókok idővel nagyon unalmassá váltak, és sokkal szívesebben hallgattam volna Draco érdekes eszmefuttatásait. Vagy a történeteket a családjáról, például, hogy az anyja még a származásom ellenére is kedvelne, azonban az apjával kapcsolatban ezt a témát nem firtattam inkább.

Ha nem lettünk volna tavaly együtt Dracoval, és nem éreztem volna azt a forróságot minden egyes alkalommal, mikor a lehelete a bőrömhöz ért, akkor azt hinném, hogy az, ami Harryvel köztünk van, szerelem, pedig felőle ez csak egy kisfiús rajongás irántam.

Esténként vártam a pillanatot, mikor elment kiszellőztetni a fejét, mert legalább akkor nyugodtan tudtam Dracon ábrándozni. Mikor visszajött, akkor viszont azon aggódtam, hogy talán le akar velem feküdni, miközben én csak Dracot kívántam minden pillanattal egyre jobban.

Megakadt az ágyán hagyott Tekergők Térképén a szemem. Jó lenne tudni, hol van Draco most és kivel...

Szétnéztem, hogy megbizonyosodjak, Harry valóban távol volt. Lekaptam a papírdarabot, és az ölembe hajtottam. A pálcámmal rámutattam, és kimondtam a jelszót. - Esküszöm, hogy rosszban sántikálok.

A térkép fokozatosan nyílt ki, míg az egész Roxfort alaprajza meg nem jelent. A karórámra néztem, és mivel már tíz is elmúlt, így logikus, hogy mindenki a hálókörletében volt. Leellenőriztem a háztársaimat, és néhány ismerősömet: Ginny, Neville, Hermione Ron és Luna mind aludtak, és a Mardekár területe felé pillantva Blaise Zambini, Crak és Monstro is a hálókörleteikben voltak. Azonban döbbentem állapítottam meg, hogy se Draco, se Pansy Parkinson nem voltak a helyükön, majd egy pillanattal később a szemem a prefektusi mosdónál akadt meg. A páros teljesen egyedül, a vécében állapodott meg. A fülemben Umbridge Mrs Malfoy kijelentése, és Voldemort hangja vágott egymás szavába. A horcruxból megjelent előttem a kép, ahogy ők ketten csókolóznak...

Az arcomat elöntötte a pír. Mi mást csinálhatnak, ha éppen nem egymással fekszenek le? Parkinson nem volt Drack kedvenc társasága, csak szexre használta...

Elragadott a féltékenység, hogy olyan dolgokat csinálnak, amit tőlem nem mert kérni, mert szűziesnek tartott, és nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy vele jobban élvezi, mert tőle azt kapja meg, amit tőlem nem...

Ledobtam magam elé a térképet, és a könnyeimmel küszködtem. Miközben én horcruxokat keresek, és próbálom megoldani, hogy félelem nélkül kelljen élnünk, ő egy ribanccal szórakozik?

A szorongásomat fokozta az újra felerősödő bűntudatom, amiért Harryvel csókolózok, nem mással, mint Draco esküdt ellenségével...

A sátor ajtaja belibbent, és Harry lépett be. Egyből odarohant hozzám, mikor meglátta, mennyire magam alatt vagyok, hogy megvigasztaljon. - Cassy, mi történt?

Megráztam a fejemet, jelezve, hogy nem akarom elmondani, de akkorra a szeme már megakadt a földön heverő Tekergők Térképén. Az ujjai közé vette, és végigszántott a neveken, de azt nem vette észre, amit én igen.

- Draco és Pansy Parkinson kettesben vannak a mosdóban - szipogtam, hogy rávilágítsak az engem zavaró dologra.

Harry értetlenül felhúzta a szemöldökét. - Ez miért zavar téged?