𝓽𝓱𝓮 𝓰𝓲𝓻𝓵 𝔀𝓱𝓸 𝓬𝓱𝓪𝓷𝓰𝓮𝓭 𝓱𝓲𝓶 | 𝓓𝓻𝓪𝓬𝓸 𝓜𝓪𝓵𝓯𝓸𝔂 |18+|

𝓣𝓮𝓻𝓰𝓮𝓸!

ℂ𝕒𝕤𝕤𝕪

A nap fénye lágyan szűrődött be a sátor vásznán át. Harry még hajnalban kikászálódott az ágyból, engem meg sem próbált felébreszteni.

Mérhetetlenül üresnek éreztem magam. Az, hogy ősz óta nem láttam Dracot (akkor is csak egy pillanatra), mély űrt keltett bennem, és nem tudtam a fejemből kiverni a képet, ahogy Parkinsonnal smárol. Vagy esetleg mást is csinál.

Egy ismeretlen mély, rezes hang sértette a fülemet, majd több hang is csatlakozott hozzá. Túl messze voltak, hogy értsem, miről beszélnek, így gyorsan magamra kaptam az első anyagot, ami a kezem ügyébe került. Egy sötétkék combközépig érő ruhát vettem fel, melynek derekát egy fekete öv emelte ki. Beletúrtam a hajamba, majd beleléptem a tornacipőmbe, és kisurrantam a sátorból.

Pislogtam párat, mire felfogtam, mi történt. Harry az avarban feküdt, és egy sötét alak bakancsa nehezedett a mellkasára.

- Cassy, menj vissza! - parancsolt rám, mire a férfi erősebben nyomta le a fiút.

Leblokkolva álltam egy helyben, és egy másik alak közeledett felém. Hátráltam, de pont egy fának ütköztem, így a földre estem le. Lejátszódott az életem előttem, amikor a férfi megragadott a nyakamnál fogva, valamit súgott a társának, majd egy bólintás kíséretében levetett a talajra Harry mellé, és a pálcájával rám mutatott. - Incarcerandus!

A csuklóimat és a bokáimat egy-egy kötél szorította össze, hogy meg se tudjak mozdulni.

Nem kellett sokat gondolkoznom, hogy rájöjjek, fejvadászokkal vagy halálfalókkal volt dolgunk, akik bizonyára túszokat kerestek. Csak akkor döbbentem rá, hogy Harry arcát mellettem valamiféle ártás érte, miután pislogtam párat.

- Azon gondolkoztam - búgta az egyik alak a fülembe, - hogy szórakozhatnánk egy kicsit, Cassy. Így hívott a kis barátod, ugye?

- Ne merészelje őt bántani! - sziszegte Harry, mire az egyik halálfaló gyomron rúgta. Fájdalmában felnyögött, de utána újra megpróbált felállni, sikertelenül, mert újra a földre lökték.

- Miért? Nem szeretnéd látni, ahogy a kis barátnőd sikítozik alattam?

Az alak megszorította a nyakamat, és az államnál fogva felemelte a fejemet, hogy belepréselje a nyelvét a számba. Minden erőmmel megpróbáltam ledobni magamról, de a kötelek nem engedtek ellenkezni.

- Greyback, ezt ne most - szólította meg a társa, de rajtam fekvő férfi meg sem moccant.

- Ne rontsd el minden szórakozám - húzta el a száját Greyback. - Tudod, mióta nem dugtam egy jót?

A szívem megállt egy pillanatra, amikor rájöttem, hogy meg akar erőszakolni. A hajamnál fogva felhúzott, és ismét durván megcsókolt. Harry újra rájuk kiabált, de akkor az egyik hátul álló férfi némító bűbájt szórt rá.

- Nem, de nem is érdekel. Ez egy kislány, szerintem még tizenhét sincs - állapította meg, miközben az arcomat vizsgálta.

Grayback elengedett, és lehúzódott rólam, de a közelemben maradt. - Mennyi vagy?

- Tizenhat - hazudtam remegő hangon, reménykedve, hogyha már nem tiszteli a nőket, legalább nem pedofil, és így békén hagy. Már egy jó fél éve nagykorú lettem, de ezt a testalkatomból és arcomból nem lehetett egyértelműen kikövetkeztetni.

A férfi eleresztett egy gúnyos mosolyt, majd felráncigált a földről. Kibontotta a kötelet a bokáimról, és bár még mindig remegtem, apró nyugalmat találtam abban, hogy nem lettem nemi erőszak áldozata. Egy másik alak Harryt rángatta fel, a kezemet most a hátam mögött kötötték össze.