♛ 𝐴 𝐷𝑎𝑟𝑘 𝐿𝑖𝑓𝑒 | 𝐽𝑖𝑘𝑜𝑜𝑘

𝙋𝙞𝙡𝙡𝙚𝙘𝙪𝙠𝙤𝙧

-Ideje felébredni, édes álmok közül, pici pillecukrom, vagy leszúrlak.-kuncogott.

Jimin kinyújtóztatta elmacskásodott végtagjait, forró testű démon mellett aludt, cseppet sem didergett az éjjel, az amúgy nagyon is fázós teste.

-Hatásos ébresztő egy pszichopatától.-vágta oda neki, kibújt a démon karjai közül, mit sem törődve annak nem tetszésével.

-Uhh, az első bók tőled, micsoda shokk.-dramatizálta szándékosan túl, hergelve az embert.

Jimin furcsán nézett az agyában fekvő démon irányában, tapogatni kezdte a mellkasát majd a hatás kedvéért rémülten ránézett Jimin-re, ő naívan azt hitte, Jungkook éppen most kap szívinfarktust.

-Mi az?

-Nincs szívem Jimin, érted? Nincs ami dobogna bennem, nincs ami nem állítana meg abban, hogy megöljelek téged.

Jimin sértetten vágta hozzá a párnáját, már nem tudott mit tenni, hogy elkerülje Jungkook-ot, egyszerűen lehetetlen.
Jimin tükör elé állt, tanulmányozta az arcát, nem volt megelégedve saját magával ez látszott is az arcvonásain, amelyek pillanatok alatt megváltoztak.
Hirtelen jött önutálatot a szobában leselkedő démon is érzékelte, nagy vidáman szívta magába a negatív energiát.
Jungkook végig követte Jimin gondolatmenetét, Jimin háta mögé libbent kacéran elmosolyodott.
Nem várt fordulat következett, vagyis félig meddig nem várt, Jimin hátrébb taszította.

-Órám lesz, hagyj békén!

-A tesi óra várhat babám, úgyis sokat lógtál már onnan, még egy nem árthat.

-Honnan veszed hogy tesi órám lesz az első?-pillantott rá a tükörből.

-Leolvastam az órarendről.

-Jó ez mondjuk teljesen érthető.-sóhajtott nagyot, kínosan elmosolyodott saját agyatlanságán.

-Akkor is, én most elhúzom a belemet, te meg azt csinálsz amit akarsz.-kiviharzott, becsapta maga után az ajtót, vissza sem nézett, nem volt kíváncsi Jungkook haragos tekintetére.