♛ 𝐴 𝐷𝑎𝑟𝑘 𝐿𝑖𝑓𝑒 | 𝐽𝑖𝑘𝑜𝑜𝑘

AKORI CHERRY BLOSSOM GIN

-Mégis mit csinálunk mi, egy üres ház előtt?-értetlenül kémlelte a démont, aki könnyedén kitárta előtte a falapot.

-Teherbe ejtelek.-lazán megengedett feléje, egy féloldalas csibész mosolyt.

-Mégis mit értesz azon hogy teherbe ejtesz, én fiú vagyok, ez biológiailag lehetetlen lenne.-magyarázta sűrű tiltakozások közepette,  majdnem a küszöbön végezte, ha a démon még időben meg nem tartja.

-Tényleg egy géniusz vagy, pici pillecukrom.-dobta le a táskát, valamelyik sarokba száműzve.

Öntött magának a AKORI CHERRY BLOSSOM GIN-ből, legalábbis ez állt az üvegen, amit Jimin le is olvasott, pusztán kíváncsiságból.
Egyetlen oka, amiért nagyobb érdeklődést mutatott az üveg iránt, az a rózsaszín színe volt.
Cseresznye fa virág mintája ölelte körbe a szeszes ital áttetsző üvegét, ezen kívül igen és drágának tűnt.

-Ne is próbálkozz a szökési kísérlettel szépségem, az ajtót bezártam. Gyere, igyál velem valamit.- emelte magasba a poharát, biztatás képpen.
Lassan mozgott, nehogy elijessze a vadat.

-Engedj el te szemétláda!-kezdett el dömbörölni az ajtón.

-Hát így kell egy vendégségben viselkedni?-tűrte ki az oda nem illő rózsaszín hajtincset, Jimin könnyben úszó szeméből.

-Nem akarom hogy bánts!-reszketett, az ájulás szélét súrolta, Jungkook pedig segítőkészen derekán ragadta.

-Jimin baba, lazíts.-Jungkook próbált komoly maradni, csak nem éppen a megfelelő pillanatban.

-Hát persze, nem téged rabolt el egy vérengző, pszichopata démon. Itt én vagyok, az egyedüli áldozat.-mutatott magára, keze még mindig remegett.

-Gyerünk, kis áldozatom, igyunk valamit kettőnkre, ha már a balszerencse így összehozott kettőnket.

Látta Jimin-en, feszeng és nem igazán érzi magát jól, ennek okán felajánlotta az alkoholt, mondván az meghozza a kedvét olyanhoz is amit amúgy nem szeret.

Bő fél óra elteltével, Jimin már az üvegből ivott, Jungkook megengedte neki, hogy maximálisan csak fél üveggel ihat meg.
Zene pörgött, akár Jimin szíve, a rá gyakorolt izgalomtól.
Szoba egyik árnyékba burkolt bőr foteljéből, démoni alak bámulta, Jimin kábult, szórakozott lényét.
Tetszett neki, a csilingelő hangja, boldog kipirult, mámorban úszó arca.
Ez mint Jimin volt, ittasan, boldogan.

-A szemeidbe el tudnék veszni, akárhányszor belenézek csak egy nagy vermet látok.-mindeközben Jimin közelebb merészkedett Jungkook-hoz, szíve őrülten próbált kitörni a bordái ketrecéből, Jungkook többször is hozzá ért, megsimogatta az arcát akárcsak egy cicát.
Vagy éppen a derekát cirógatta gyengéden.

Már a beszéd sem ment annyira Jimin-nek, ebből kifolyólag Jungkook arra következtetett, ideje közbe lépni, gyengéden megcirógatta két piruló, s viruló almácskáit.

-Menj fel az emeletre, pillanat és megyek én is. Ja és cicám, próbálj meg egy ágyat találni, teljesen részeg vagy.-megvárta míg Jimin az öléből felállva, bizonytalan léptekkel elindul felfelé, kuncognia kellett amiért ilyen kis ügyetlen.