Az éjfekete szemében tükröződött a kapu, keze elernyedt teste mellett, míg folyamatosan a válaszon agyalt, de nem talált semmi magyarázatot.
Eközben a kék szemek egyre csak méregették Sasuket. Gyanakodva pislogott párat, nyelvével megnyalta kicserepesedett ajkait. Halkan kifújta a levegőt.
-Ez lehetetlen..-mondta inkább csak magának az Uchiha. Zavartan vonta össze szemöldökeit.
-Ezért voltál ilyen ismerős.-szólalt meg egyszer csak Naruto is, mire a másik ráemelte tekintetét. Az égszínkék íriszek újra végig mérték, arcára mintha undor ült volna.-Te is közülük való vagy.-fintorodott el.
Sasuke értetlenül fordult teljesen barátja felé. Nem tudta, miről beszél a másik, de kérdezni már nem volt ideje, mivel az említett felé hajított pár tőrt, ami elől sietve ki kellett térnie.
-Nem fogom hagyni magam!-morogta és már a fekete hajú nyomába is eredt.
Az ónix elkerekedve bámult a másikra, aki szüntelenül sorozta ütésekkel és rúgásokkal, amik elől a férfi könnyen kitért. Érinteni sem tudta, ami miatt egyre zaklatottabb lett. Szemei már-már gyilkos szándékkal villantak.
Újabb tőrért nyúlt és immár azzal lendült támadásba, miközben felhördült. Arcán lefolyt verítéke fényesítette meg arcát.
Mikor Sasuke megunta ezt a macska-egér játékot, előkapta katanáját, pont, mikor Naruto lesújtani készült . A két penge összecsattant. Apró szikrák röppentek szét, tükröződve a két shinobi szemében.
-Naruto!-szólította meg.-Nem akarok küzdeni veled.-mondta, mire a másik felnevetett.
-Ismerem a magad fajtákat.-grimaszolt.-Mind a fejemet akarjátok.-fújtatott.
Az Uchiha semmit sem értett, csak meredt azokba a gyilkos szemekben, miközben a két egymásnak feszülő ninja kezében megremegett a két fegyver, ahogy próbáltak a másik fölé kerülni.
-De abból nem esztek.-ordította és kihasználva a másik értetlenségét egy gyors mozdulattal megvágta Sasuke felkarját, mire az felszisszent, pár lépést hátrált. Fájdalmas arccal meredt a sebre, majd onnan a zaklatottan ziháló szőkére.
Ebben a pillanatban, mintha golyóból lőtték volna ki. Újra a fekete shinobi felé rontott és a kunait elő rántotta, amit pirosra festet annak vére. Torkából felszakadó üvöltés előbb ért oda, mint maga Naruto. A másik tudta, hogy gyorsan le kell zárnia a küzdelmet és kideríteni, mi is történt, de ahhoz kelleni fog neki barátja, ezért csak egy megoldást talált a problémára.
Mikor az ellenfele már majdnem odaért és már támadni készült a tőrrel, a fekete hajú egy könnyed mozdulattal lehajolt, miközben megpördült tengelye körül és ezzel a mozdulattal kigáncsolta a szőkét, mire az meglepetésében nyögött egyet. Míg teste tehetetlenül repült a levegőben, az Uchiha a pördülés befejezéseként hasba rúgta barátját, aki így több métert repült hátra, egyenes egy fa vastag törzséig, ami felfogta az esését. Felhördült, majd ernyedten esett előre, felverve a port maga körül.
Sasuke pár lépést lépett barátja felé, miközben megmaradt karjával még mindig katanáját fogta. Naruto lassan négykézlábra tolta magát, fejét lehajtva, hangosan zihált.
-Ezt megbánod..-mondta, de hangja még hírből sem hasonlított sajátjára. A fekete megtorpant, értetlenül mérte végig a másikat. Szemei kezére tévedve ledermedtek. Ujjai végén ugyanis körmei hosszú, éles karmokká nőttek. Teste körül furcsa vibrálást érzékelt.
-Naruto...-szólította meg halkan.
-Megbánod.-kapta fel a fejét. Kék szemek helyett azonban vörös szemekkel találta szembe magát, pupillái csíkként meredt ellenfelére. Vicsorgott, így fogai láthatóvá váltak. Két megnőtt szemfoga fenyegetően villant felé. A következő pillanatban teste körül narancsos aura jelent meg, ami mintha folyamatos hullámzásban lett volna. Naruto fejénél két fül szerű kitüremkedéssel, míg hátul három farokszerű nyúlvánnyal, melyek meg-megmozdultak.
BINABASA MO ANG
Másvilág
FanfictionAz élet a megszokott ritmusában folytatódott tovább a háború után. Legalább is a legtöbb ember számára. Egy férfi, egy shinobi, aki megbánta bűneit, aki éppen ezek miatt a hibák miatt vezekel és járja magányosan, az erdők és hegyek végtelenjeit, mi...