I'm Here {Kenma x reader}

× 1 ×

Sziasztok! Nem tudom, hogy milyen gyakran lesz rész, de igyekszem! Nah de itt is az első rész! Jó szórakozás! :3

// Reader //

Az utolsó padban húztam meg magam, ahogy szinte mindig. Nem nagyon beszélek emberekkel, de nem is bánom. Nem nagyon vagyok beszédes...

Oratsu-chan a legjobb barátnőm éppen a padom fele tartott, ugyan is kábé egy perce lett vége az órának.

-Szia, [Név]! -a kezét az asztalomra támasztotta. - Van kedved ma eljönni velem az egyik barátomhoz? Kuroonak van egy haverja aki talán illene hozzád.

-O-Oratsu...Köszönöm a meghívást, de... T-tudod, hogy nem vagyok az a... Barátkozó típus...

-[Néév]. Kérleeek! Nem jó ez így...

-De nekem jó így...

-Ahhjjj... Rád nem lehet hatni... -leült mellém és csillogó szemekkel nézett rám.

-N-nem!

-Jó, oké... Ne gyere... De engem se várj, ha könyvtárba mész vagy sétálni!

-Ahhjj... -Oratsu nem volt az a tipikus miss picsa, mégis hatott emberekre. Sokszor engem is rávett dolgokra, de a baráti társaságát inkább kerültem. Pedig nem voltak rossz emberek... Mármint... Nem vitték el rossz irányba a barátnőmet.

-Kérlek gyere el! Jó móka lesz!-ettől a mondatátol megrezzentem... Ha bele megyek még rossz vége lehet...

-Miért akarod ilyen hírtelen, hogy elmennyek? -ráncoltam fel a homlokom és kérdőn meredtem rá.

-Mert sose megyünk olyan helyre együtt, ahol lehet szórakozóni... És tuttommal legjobb barátnők vagyunk... Te is kikapcsolhatnál egy kicsit... És... -tudtam, hogy lesz "és"...Azért akarja, hogy mennyek, mert ha felelőtlen lenne valakinek figyelnie kell rá és én nem csinálok sok baromságot... - És ha baj lenne te ügyelnél rá, hogy ne legyen baj...

-O-oké... De..! Ha baj lesz kinyírlak...

-Oké! Hatkor a házatok előtt leszek!

-Ok...-megragadtam a táskám és haza felé vettem az irányt.

Otthon lepakoltam a cuccaimat és átvettem a ruhámat mert az egyenruha kicsit hülyén nézne ki és amúgy is mindig átveszem ha haza érek.

Mivel délután négy volt még bőven volt időm. Nagyon szerettem rajzolni, így felvettem a fejhallgatót és rajzolni kezdtem.

Este hatkor megcsörrent a telefonom. Oratsu-chan hívott. A házunk előtt várt. Lementem és elindultunk. Nem igazán tudtam, hova megyünk...

Kuroot kicsit már ismertem mivel a röpi csapat kapitánya és Ora folyton róla beszél... Ő nyitott ajtót és a röplabda csapatot láttam a nappali közepén egy kört alkotva.

-Szia...sztok! -mondta meglepetten Kuroo.

-Sziaaa!

-H-H-hello...

-Gyertek beljebb! -Ahogy ezt kimonda a kapitány a barátnőm már bent is volt és engem is húzott maga után.

-Sziasztok! -köszönt az egész csapat.

-H-hello....

Leültem Oratsu mellé aki csatlakozott a fiúk köréhez. Mindannyian a földön ültünk. Beszélgetni kezdtek, de én inkább csöndben hallgattam őket. Bár... Nem csak én voltam így... Nem bírtam sokáig a hangzavart, így inkább felálltam és a konyhába mentem egy pohár vízért. Sípolt a fülem és fájt a fejem. Ittam egy kicsit azután inkább úgy döntöttem haza felé veszem az irányt. Viszont valaki ezt megakadályozta... A konyha ajtó melletti falnak volt dőlve egy festett hajú fiú. Kimehettem volna, de nem bírok mások közelében még elmenni se mivel még nem igazán ismertem. Ő volt az aki ugyanúgy csendben volt, mint én.

Gondolkodtam egy darabig, hogy elmennyek-e inkább mellette vagy húzzam még az időt. Majd egy hang kizökkentett a gondolataimból.

-Sz-szi-szia... -motyogta az előbb még a falnak dölt srác.

-Sz-szia...

-Láttam, hogy.... K-kicsit... Ilyedt vagy... Van valami... Baj?...

-N-nincs...Csak..Azon gondolkodtam, hogy hazamennyek-e... Nem nagyon bírom a hangzavart...

-Én se... Csak már kicsit hozzászoktam...-nem szóltam semmit ami végül ahhoz vezetett, hogy kínos csend keletkezett.

-É-én akkor... Megyek... Sz-szia!

-M-mehetek veled? -egyre halkabb lett az alapból halk hangú srác hangja. Lehajtott fejjel állt előttem.

-H-ha szeretnéd... -motyogtam vissza aztán az ajtó fele vettem az irányt.

-Sziasztok... -köszöntünk el mindketten a szobában ülőktől.

Haza fele egyikünk se szólt egy szót sem. A házam előtt megálltunk és elköszöntünk egymástól. Mint kiderűlt nem is lakott olyan messze tőlünk...

Bementem a házunkba és lezuhanyoztam. Nem értettem mi jó egy hangos helyben ahol mindenki csak beszélget az üvőltő zene mellett. Mondjuk nem hiszem, hogy csak én érzem ezt.

Ahogy lezajlott a fejemben a mai nap leesett, hogy be se mutatkoztunk egymásnak se a csapattal se azzal a fiúval aki hazakísért.Nah mindegy. Úgy se lesz több alkalom, hogy én elmegyek ilyen helyre.. Hiába nem egy szórakozóhely volt, akkor sem vonzott...

Alig tudtam valamit aludni mert még mindig sajgott a fejem...Reggel Oratsu már a suli előtt várt.

-Ohayo [Név]!

-Ohayo Oratsu-chan!

-Ma...is..lenne kedved eljö--

-Nem! Tegnap alig aludtam valamit annyira fájt a fejem, pedig nem is voltam ott sokáig!

-Hhhhhh... Ma a parkba megyünk! Oda jössz? Ott legalább majd elsétálgatsz!

-Oké! Rendben!

Akkor még nem tudtam, hogy mivel állok szemben.Lehet, hogy akkor és ott egy egyszerű nemet kellett volna mondanom...

Remélem tetszett nektek! Igyekeztem minél jobbra és érthetőbbre alkotni... Ez nem tudom mennyire sikerült O-O
Nem tudom mikor, de igyekszem hamarosan hozni a következő részt és jobbra csinálni azt! Addig is sziasztok! :3