I'm Here {Kenma x reader}

× 9 ×

// Reader //

A füzetet kinyitva az ajkaim eltávolodtak egymástól. Minden adat le volt írva rólam... De egy dolog volt ami nagyon kiakasztott...

Barátok :

Oratsu Okaiwa ✔️

Kozume Kenma ✔️

Haiba Lev ✔️

Yaku Morisuke ✖️

Yamamoto Taketora ✖️

Halottak :

Yamamoto Taketora ✔️

Yaku Morisuke ✔️

Haiba Lev

Oratsu Okaiwa

Kozume Kenma

Felvolt írva, hogy kik haltak meg és kik nem... Kik a barátaim, kik nem... Ez eléggé megilyesztett. De még mindig nem stimmelt valami... Aztán rájöttem. Kuroo neve sehova nem volt feljegyezve. Lapozgattam a füzetet, majd hangokat hallottam a szellőzőből.

Búvóhelyet kerestem a kis sötét szobában. Az egyik falhoz siettem, majd csak annyit vettem észre, hogy beesek egy még sötétebb helyre.

-Jesszusom... -hallottam meg egy ismerős hangot. Egy kis lyukon épp, hogy beszűrődött egy kevés fény. Alig, hogy kitudtam szűrni, hogy ki az... Abban a pillanatban jöttem rá, hogy senkiben nem szabad megbíznom.... Kenma állt ott egy zseblámpával a kezében és a füzetet nézte.

A sírás kerűlgetett. Megnyíltam neki, önmagamat adtam, erre mint kiderűlt csak elakar tenni láb alól. Vettem egy mély levegőt, majd bekapcsoltam a zseblámpám, hogy lássam hol is vagyok.

Egy folyosó állt velem szembe. Fogalmam sem volt mit csináljak, így elindultam rajta. A végére érve az erdőben lyukadtam ki. Az erdőben semmi sem volt ami okot adott volna arra, hogy miért vezet ki egy út az erdő közepébe a házamból. Még mindig nem tudtam felfogni, hogy a pudingcica volt az, aki kutakodott utánam és végig ellenem volt... Elsétáltam az erdőben lévő patakhoz és a kis béna faházhoz amit én és Oratsu építettünk még a gimi kezdetekor. Elterveztük, hogy minden nap suli után ott fogunk lógni, de ez egy hét után csődöt is mondott. Márcsak én jártam ki oda, ha csend kellett. Lassan négy éve, hogy megalkottuk...

Nagy nehezen haza vánszorogtam. A konyha szellőzőjét és a spájzét is eltorlaszoltam. Gyorsan bepakoltam, majd az esti rutinomat elvégezve az ágyba vetettem magam. Szokásomhoz híven alig aludtam valamit.

~~~

Másnap reggel elkészültem, majd a suli fele vettem az irányt. Oratsu a kapuban várt rám. "Szerencsémre" nem egyedűl volt... Kuroo is és a drágalátos kukkolónk is vele volt.

-Ohayo [Név]-chan~ -mondta Oratsu kisgyerek hangon, majd átkarolta a vállam és úgy mentünk tovább.

-Reggelt. -mondtam elhaló hangon és a mellettem haladó pudingfiúra pillantottam.

-Helo... -mondta egy halvány mosoly kíséretében és rámpillantott. Rögtön elkaptam róla tekintetem és a földet kezdtem el bámulni, mintha olyan érdekes lenne. Az iskolába érve külön utakra tértünk. Mindenki ment a saját termébe. Természetesen én Oratsuval voltam. A teremben egyből a hátsó padhoz vettem az irányt, majd ledobtam a táskám és beestem a padomba.

Oratsu szünetekben teljesen olyan volt, mint az előtt, hogy Yaku és Yamamoto meghaltak volna. De ez csak egy kurva jó maszk volt. Egyik szünetben mikor felém tartott közel hajoltam hozzá.