Reggel én keltem fel hamarabb ezért volt időm gondolkodni.
Ha jól sejtem akkor a göndörnek már nem kell vissza mennie a gyökér házához mert tegnaptól nincs,ahj eltüntettünk egy embert és én még csak bűntudatot sem érzek.
De már nem érdekel,aki csak egy ujjal is hozzá ér Harryhez azt elásom.
Azt sem tudom milyen most a kapcsolatunk,kapcsolat...még csak nem is vagyunk abban.
Múltkor kényeztettem és utána majdnem lefeküdtünk én pedig elutasítottam.De miért? Lehet,hogy csak megint berezeltem,hogy mi lesz azután...mindíg is féltem kapcsolatban lenni,volt egy barátnőm Eleanor de vele nem voltam önmagam.
Akkor jöttem rá,hogy meleg vagyok amikor edzésen felizgulva kukkoltam csapattársaimat, tudom...eléggé fura vagyok.Vissza térve Harryre,szerintem félek a következményektől,meg lehet annak az esélye,hogy nem tetszek neki és csak úgy megutál vagy szóvá teszi nem tetszését ami eléggé a lelkembe hatolna.
Minden esetre én még akkor is..kedvelem..vagy lehet,hogy szeretem de nem tudom még magamnak sem bevallani a mások iránti szeretetemet.
Harry más,ő különleges,neki is rossz élete volt, bármit megtennék,hogy mosolyogjon,hogy lássam azokat a kis gödröcskéit amiket mostanában egyre gyakrabban látok.Várjunk csak,a nutellás jelenet ki is ment a fejemből...felizgattuk egymást utána pedig egymás szájáról ettük a nutellát.
Ráadásul minden nap egy ágyban alszik velem.
Gyerünk Louis nem lehetsz ilyen gyáva,jelezned kell neki a szereteted.Lassan kezdtem cirógatni arcát miközben szorosabban öleltem.Elkezdtem apró puszikat hinteni az arcától egészen a nyakáig,a másik kezemmel gyengéden elengedtem őt és a tincseivel kezdtem babrálni.
Megnyugtató érzés a fürtös közelében lenni,lassan kezdem magamnak bevallani,hogy szeretem őt,legalább magamnak ha már neki nem merem.
Halk morgást hallottam ami hát ,hogy is mondjam..kicsit beindított.
Ekkor a göndör elkezdett hozzám dörgölőzni,jobban mondva egy részén kezdett dörgölőzni.Még félálomban volt,kihasználva a helyzetet odább feküdtem.Tudtam mit akar és,hogy nemsokára lépni is fog de...Szerintem ez még túl korai,sosem voltam még senkivel csak Eleanorral.Ráadásul itt Harryről van szó ezért duplán félek egy kicsit.Igaz,hogy sokszor már majdnem megtörtént és nehéz kibírni mellette de én korainak látom.
-Jó reggelt-suttogtam halkan
-mhmm..neked is-ismét közel bújt hozzám és átkarolt.Hím tagját újból nekem szorította,miért csinálja ezt velem..láthatja,hogy félek.A kis játszadozások még bele férnek de nem vagyok benne biztos,hogy le akarok vele feküdni.
-H..Harry?-motyogtam,ideje szóvá tennem mert ez így nem lesz jó,túl beszari vagyok.
-Ighenn?-nyögött bele a szó végébe,ahj már megint.
-Szeretnék valamit mondani.-szar kezdés de talán megért engem.-Én még gyakorlatilag szűz vagyok ebben a témában mivel eddig még csak egy lánnyal voltam,a kis csínytevések még beleférnek de kérlek ne ingerelj mert...-gratulálok Louis,rosszabban nem is mondhattam volna.
-Mi van?-tökjó kiakadt..
-Hát...nekem ez túl korai lenne,ugye megérted?
-Szóval pár napja még nem tartottad korainak most meg már igen? Nem rég még te ingereltél most pedig az a baj ha én teszem? Tudod mit,akkor nem is zavarlak-nem értem a viselkedését,miért akadt ki ennyire.Kimászott az ágyból és kirontott az ajtón.Azt hiszem ezt nagyon elrontottam...Harry szemszöge
Már az elejétől próbálkozom Louisnál de eddig mindíg elutasított...ja egy kis játék még belefér,lehet ,hogy igazából nem is kíván.Lehet,hogy csak azért fogadott be ,hogy ne legyek hajléktalan.Lehet,hogy csak azért akarta eltűntetni Fernandot mert nem csak nekem okozott fájdalmat hanem sok másik embernek is.Lehet,hogy csak kényszerből csókol meg,csak kényszerből van velem...
Kicsit túlságosan kiakadtam amikor kisétáltam a szobából.Tudom ,hogy nem volt rá olyannyira nyomós okom de nekem ez elég rosszul esett.Ráadásul még csak most mondta el,hogy eddig csak egy lánnyal volt egész életében,én pedig már azt hittem,hogy tapasztalt és undorodik tőlem.De ez nem változtat semmin...akkor is bíznia kéne bennem.
És még mindíg megvan az esély arra hogy kényszerből "szeretget".Hangosan csaptam be Louis szobája ajtaját.Egyenesen a vendégszobába indultam.
Minden úgy volt mint amikor utoljára aludtam itt és átmentem Louishoz.Befeküdtem az ágyba és átöleltem egy párnát.
Nem tudom mi lesz most,ha Louis nincs mellettem akkor nem tudok aludni...szinte ő a másik felem de ő nem tekint úgy rám.
Basszus,szeretem őt de még csak észre sem veszi.Nem csodálkoznék ha ez után elküldene én pedig koldulhatok megint az utcákon drogosan.Könnyeim eleredtek és szinte üvöltöttem a párnába. Zokogtam,közben pedig a párnámat szorosan fejemhez szorítottam.
Megugrottam amikor valaki hátulról átkarolt és fejét nyakamba fúrta.
Louis átjött,de miért? Hiszen nem is szeret.
Ellöktem őt
Próbált lenyugtatni de én csak sírtam tovább és ellentmondásosan próbáltam kiszabadulni a lenyugtatni készülő kezei közül.
Lassan megadtam magam és sírva dőltem vissza az ágyba.Louis még mindíg fogott, nyugalom és biztonság járta át a testem.
De ha egy kicsit sem szeretne akkor nem jött volna át,nem nyugtatott volna meg...lehet,hogy kedvel.Szerintem én még annyival is beérném csak legyek a közelébe és ne veszekedjünk.-Shhh...nyugi..minden rendben lesz.-nagyon jól estek nyugtató szavai miközben a hajammal babrált.Még mindíg hátulról karol át,hallom lélegzet vételét..még azt is imádom amikor levegőt vesz.
Még mindíg szipogtam és folytatta mondandóját.
-Sajnálom,és..már el akartam mondani neked de eddig nem mertem..szóval.De kérlek ne akadj ki és megértem,hogy ha te ezt ellenzed és mostantól kerülsz...mert lesz rá okod.
-Nyögd már ki-kuncogtam egy kicsit.
-Szeretlek-ahogy ezt kimondta megfagyott bennem a vér is.Hát szeret,ezek szerint igen.Könnybe lábadt mindkét szemem ő pedig nem tudta,hogy mit csináljon.-S...s...sajnálom,nem kellett volna elmondanom,kérlek ne sírj.Menjek el? Vagy..vagy mit csináljak?-már állt volna fel de akkor megfogtam a kezét és vissza húztam az ágyra,jobban mondva az ölembe.
-Én...én is-szipogtam. Erre aztán neki is könnyes lett a szeme,elég volt már a sírásból úgyhogy lassan nyaltam végig a kék szemű könnyel áztatott ajkain.
Ajkait eltátotta egymástól én pedig gyengéden simítottam hozzá a nyelvemet az övéhez.
A csók csak akkor szakadt meg amikor lábaival átkarolta derekamat és a hajammal játszadozott.
Lassan túrtam bele hajába közbe pedig nyelvem az övével táncolt.
Ez más volt,ebben a csókban volt szeretet,nem csak a vágy.Nem mintha az eddigiekben nem lett volna,de ez most olyan jó érzés.Kifulladtan váltunk el egymástól.Annyira jól esett az érintése,a törődése és a jelenléte.Szeretem őt és ő is engem e felől nincs kétségem.
Szótlanul feküdtünk az ágyba még pár percig aztán nagy nehezen felkeltünk és elindultunk a konyha felé.
Reggelire tojást ettünk,szinte nem bírtuk levenni a szemünket egymásról,még reggeli közben sem.Gyorsan teltek az órák,már este van és a kanapén nézünk valamit a tévében.Az ölében van a fejem és simogat, mindenhol.Annyira jól esik,hogy szavakba sem tudom önteni,ahogy a keze végig siklik felső testemen és cirógatja az arcomat aztán pedig a hajamat.
Ha most megkérdezném tőle azt se tudná,hogy miről szólt eddig a film mert végig engem fürkészett.
Már tudom,hogy hogy érinti az a téma,hogy lefeküdjünk,nem fogok többet próbálkozni,rábízom ha ő akarja akkor én készen állok rá bármelyik pillanatban.
De attól még máshogy is megoldhatjuk mint ahogy azt már meg is tettük.
Szeretem,nem akarom,hogy kellemetlenül érezze magát akármi miatt.Egész nap nem nagyon szóltunk semmit csak élveztük egymás közelségét és törődését.
---------------------------------------------------------
YOU ARE READING
Strangers
FanfictionLouis bajba keveredik ami eléggé megváltoztatja az életét. Megismerkedik a legjobb dologgal az életében ~a szerelemmel~ Nehéz élete van de valahogy mégis boldog ,mindaddig amíg...