- Ki a fene hív ilyenkor?- morogtam halkan miközben a hangosan zenélő telefonomat kerestem.
- Szia Reki!- mondtam alig érthetően.
- Szia Langa! Aludtál?
- Nem igazából hajnali 3-kor még fent szoktam lenni- mondtam miközben felálltam az ágyból.
- Úgy hallom vicces kedvedben vagy- mondta, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Na mond, miért hívtál?- kérdeztem miközben kinéztem az ablakomon.
- Unatkoztam- jött az egyszerű válasz.
- Mit csináltál eddig?
- Rajzoltam.
- Mit?
- Egy új gördeszkát. Tudod mondtam, hogy vettem új dolgokat, és ki akarom próbálni őket- mondta teljes beleéléssel. Éreztem a hangján, hogy teljesen beleélte magát.
- Megvársz vele majd?- kérdeztem álmosan, mert közben visszafeküdtem a takaró alá.
- Persze!Reggel ismét az ébresztőre keltem, és iszonyat álmos voltam. Nem tudom mennyit beszélhettem Rekivel, mert valamikor közben elaludhattam. Ezért majd még bocsánatot kell kérnem.
Gyorsan bementem a fürdőbe, megnyitottam a vizet, és megvártam, hogy felmelegedjen. Miután már jó lett gyorsan lefürödtem.Már felöltöztem és csak a szoba ajtóm kellett kinyitnom amikor valaki csöngetett.
- Majd megyek!- kiáltotta vidáman Anyu.
- Rendben!- nyitottam ki az ajtót.
- Szia Reki!- mosolygott Anya, miközben félre állt, hogy beengedje a fiút.
- Jó reggelt! Bocsánat, hogy csak így ,,betörtem" csak beszélni szerettem volna a fiával, és már nem bírtam várni- mondta miközben a kezét a tarkójára tette, és zavartan nevetett egyet.
- Semmi baj. Tudod, higy bármikor jöhetsz. Langa mindjárt itt is lesz. Gondolom valami fontos dolog lehet az, ha ennyire izgatott vagy- mosolygott rá.
- Igen- mosolygott Reki.
Ja igen azt el felejtettem mondani, hogy ők nem láttak engem viszont én láttam őket.
- Jó reggelt Anyu!- köszöntem mintha nem hallottam volna a beszélgetést. - Ohh... Szia Reki!- mosolyogtam rá a fiúra.
- Szia Langa!- mosolygott vissza. - Ahhoz képest, hogy hajnali 5 körül aludtál vissza nem tünsz valami fáradtnak- mondta miközben kacsintott egyet. Már megint a kicsintgatás... Tényleg nem fogom sose megérteni.
- Megvannak a módszereim- bólogattam komolyan.
- Na menjünk, vagy már megint éppen be fogunk érni.
- Rendben!- mondtam és már el is raktam az ebédem. - Szia Anyu!- integettem neki az ajtóból.
- Szép napot nektek!- mosolygott ránk.
- Mennyi idő volt mire rájöttél, hogy alszok?- kérdeztem kíváncsian miközben a lépcsőn mentünk le.
- Szerintem pár perc lehetett. Viszooooont nézd mit hoztam- kezdett el a táskájában keresni valamit. Viszont így nem is látta a lépcső fokokat. Az egyiken lecsúszott a lába, de szerencsére elkaptam és magamhoz rántottam. Várjunk. Ez olyan mint azok a romantikus filmek, mint amiket Anyu szokott nézni...
- Oops- nevette el magát.Végül csak a suliban mutatta meg amit keresett.
Egy új kerék volt, és fúrcsán barázdált volt.
- Kifejezetten esős időre tervezték- válaszolta meg Reki a kérdést amit még fel se tettem.Ez után még egészen becsöngőig beszélgettünk.
- Milyen órával is kezdünk?- kérdezte Reki.
- Öhmmm... Asszem föcivel talán. Milyen órával kezdünk!?- kérdeztem egy kicsit hangosabban, mint ahogy Reki tette, hogy az osztály is hallja.
- Föci- válaszolta az egyik lány.
- Köszi! Földrajzzal kezdünk- néztem vissza Rekire, aki csak halkan nevetett a helyén.- Jó reggelt gyerekek!- jött be a tanárnő mosolyogva.
- Jó reggelt!- köszöntünk vissza, és már kezdetét is vette az első óránk.
Mindig is szerettem a föcit. Igazából lehet, hogy azért is, mert nem kell annyira sokat tanulni rá, illetve könnyű is.Miután vége lett az órának -és a tanár is feladta a házit- átmentünk a kémia terembe, mivel kémia óránk lesz.
- Basszus nem írtam házit!- állt meg hirtelen Reki.
- Majd lemásolod az enyémet- mosolyogtam rá.
- Életmentő vagy- ölelt meg. Mostanába mégtöbbször ölel meg, mint eddig. Olyan jó érzés. Mindig boldog leszek tőle. Na mindegy.Miután már bent voltunk a terembe, és Reki is leült mellém, sőt mi több, már a házim is lemásolta, együtt néztünk deszkás videókat.
Viszont véletlen nem figyeltem, és a kezem hozzá ért az ővéhez.
- Bocsánat!- kaptam el hirtelen.
- Semmi baj- mosolyodott el, de le se vette a szemét a telefonjáról.- Jó reggelt osztály!- jött be az 50-es évei közepén járó kémia tanár. Mindig szoros konytba hordta a haját, és hosszú fekete szoknyába lehetett csak látni. A szemüvege pedig még ijesztőbbé tette.
- Ma kísérletezni fogunk, szóval pakoljátok el a dolgaitokat a padba!- adta ki az utasítást, mire elég sokan fellélegeztek.Már az asztalunkon voltak a dolgok és figyeltük a tanárt, hogy mit fogunk csinálni.
- Nagyon fontos hogy először a kéncsőbe lévő folyadékot öntjük bele a főzőedénybe! Csak utána jön a lombikban lévő!
- Mi történik ha valaki fordítva csinálja?- kérdezte az egyik fiú.
- Egy kisebb robbanás. Csak hangja van, illetve füst. De azért örülnék ha nem igy csinál- sose tudta befejezni.
- Reki te nem vagy normális...- suttogtam. Gondolom sejtitek mi történt.... Reki fordítva öntötte...
- Kyan!- kezdte a tanár.
- Igen tanárnő?- kérdezte Reki tettetett ártatlansággal.
- Maga mégis mit csinált!?- kérdezte a tanár miközben elkezdett felénk jönni. Basszus ennek nem lesz jó vége...Végül nem történt semmi. Nem kaptunk beírást, se az igazgatónál nem kötöttünk ki, szóval szerencsésen megúsztuk az egészet.
A nap további része nyugodtan telt. Az órák unalmasak voltak, és semmi nem történt egész végig. Ebéd szünetben kimentünk a tetőre, és ott ettük meg az ebédünket, miközben a felhőket néztük.
- Az ott olyan mint egy teknős!- kiáltott fel Reki, miközben az ég felé mutogatott.
- Tényleg.Suli után még elmentünk Rekivel deszkázni, utána pedig hazakísért megint.
- Reki nem maradsz vacsorára?- kérdezte Anyu az ajtóban. - Langa isteni tükörtojást tud sütni- próbálkozott.
- Maradhtok?- nézett rám aranyosan.
- Persze!- mosolyogtam rá.Végül Rekivel együtt csináltuk meg a vacsorát, és rengeteget nevettünk közben.
- Reki- nézett Anyu az említettre mikor már ettünk- Köszönöm, hogy vagy a fiamnak. Nem tudom, hogy mikor láttam ennyit nevetni, mint ma- mosolygott rá.
- Ohhh... Semmiség- mondta lehajtott fejjel, de nem volt elég gyors, ezért láttam az arcán megjelent pírt.Végül 8 óra után ment el csak tőlünk, mert eszébe jutott, hogy az anyukája nem tudja, hogy hol van.
- Jó éjt Langa!
- Jó éjt Reki!- mondtam, és egy hirtelen ötlettől vezérelve megöleltem. Először csak dermetten állt, és már el akartam engedni, mert azt hittem, hogy valamit rosszul csináltam, amikor is megéreztem a karjait a derekam köré fonódni.Már voltam fürdeni, és éppen a naplómat keresem, mert sehol se találom.
Mire meglett eltelt vagy 5 perc az életemből, na nem baj.
04. 18. kezdtem el a dátummal....Sziasztoookk💕💕💕
Itt is van az új rész. Remélem tetszett nektek. A véleményetekre még mindig kíváncsi vagyok💕
YOU ARE READING
Dear Dairy... (Renga fanfiction)
FanfictionLanga és Reki már kibékültek, és újra ugyan olyan jó barátok. Langának van egy naplója, amit az apukája halála után kezdett el írni, mert nem tudta kinek elmondani a gondolatait. Ebbe a füzetbe még a mai napig minden nap ír, viszont egyszer egy vél...