I just met you. . . ‹‹YoonMin››

[4.1]

[4.1]

— Jimin! Vigyázz!! - ordított utánam YoonGi. De már rég leléptem a járdáról, és egy világos fényt láttam gyorsan közeledni felém. Hát akkor itt a vég..

Hmm de jó illatok áradoznak lentről. Felkeltem, és egy idegen ágyban találtam magam. Várjunk csak.. EGY IDEGEN ÁGYBAN?! Azt se tudom nagyon, hogy mi is történt tegnap.. Csak annyira emlékszem, hogy elmentünk JiSoo, én, Hobi és MinHo egy közeli bárba. Ott ittunk. Megismerkedtem egy lánnyal... Uhh mi is volt a neve.. Igen! Yeona. Yeona megmentett egy féregtől, és innen teljes kép kiesés. Hol lehetek.. Hirtelen egy nagy fejfájás csapott rám.

Nem foglalkozva ezzel, takaróm alá néztem, hogy megleshessem, van-e rajtam ruha, és nem lettem-e megerőszakolva.
Szerencsére volt rajtam ruha.. De ezzel csak egy baj van. Ezek nem az enyéim..
Akkor kié lehet baszki..

Megfogtam magam, és kikászálódtam az ágyból. Rajtam igazából volt egy fekete rövid ujjú felső, és az alsónadrágom. Szerencsére az alsó az enyém volt. Közvetlen az ágy közelében helyezkedett el egy nagy ablak. Oda sétáltam az ablakhoz, majd kinéztem rajta. Hát ez egy rohadt nagy ház volt.

Az ágy mellett volt egy kis éjjeli szekrény, azon pedig néhány gyógyszer, egy pohár víz és egy cetli. A cetlit felvéve, néztem meg mit is tartalmaz.

Szia!
Tettem ki neked gyógyszert a másnaposságra! Ha fáj a fejed, mindenképpen vedd be! :)

Aláírást viszont nem tartalmazott. Megvonva vállam vettem be a gyógyszereket, mivel eléggé szét hasadt már a fejem.

Bevéve a gyógyszereket indultam meg ki a szobából, majd egy lépcső előtt találtam magam. Így hat lefelé kezdtem el sétálni a végtelenségig vezető lépcsőfokokon. Igazából az illat vezetett. És persze a hasam. Farkas éhes voltam. Mikor leértem, két embert láttam meg, egy kibaszott nagy konyhába munkálkodni. Vagyis inkább az egyik munkálkodott, a másik meg az asztalnál ült, és csak nézte az ételt készítő embert. Feltételezem, hogy éppen reggelit készített.

Így hát megfordultam a lépcső fele, és elkezdtem lassan visszafele menni, hátha nem látják meg, hogy felébredtem, és már láttam is őket. Már a második lépcsőfoknál tartottam, mikor is reccsent egy rohadt nagyot alattam.
Hát ezt megcsináltam.. Gyorsan megfordultam, hogy megleshessem, hogy ide néztek - e, de mivel nagyon nagy balszerencsés vagyok, a széken ülő ember hátra fordult, és meglátott engem.

Barna szemi, és barna hajkoronája volt. Elől a szemeibe lógott pár göndör tincs is. Vékony volt, és nagyon jó alakja volt. Bárcsak nekem is ilyen jó alakom lenne, mint neki.. Akkor nem reccsent volna meg alattam az rohadt lepcső!!..Be kell valljam, nagyon jól nézett ki. Az ismeretlen és én csak néztük egymást egy ideg, az idegen viszont eléggé csillogó szemekkel fürkészett engem barna szempárjaival. Egy kis idő után megszólalt.

— Te lennél az a Jimin? - kérdezett rá, mire a reggelit készítő emberke is megfordult.
YoonGi?!
Mit keresek én itt YoonGi házába.. Mivel nem azok a ruhák vannak rajtam ami tegnap, feltételezhetően ő öltöztetett át.. Ami azt jelenti, hogy akkor láthatta azt a ,,csodásan kinéző" testem.. Jaj baszki ez nagyon ciki.

— Szia Jimin - szólalt meg reggeli mély hangján - Jó reggelt! Remélem jól aludtál! - mosolygott.
Megmondva az őszintét, igenis jól aludtam. Majd visszafordult a sütőhöz, és folytatta tovább munkálatát.

— Nyugodtan ülj le mellém! Nem harapok - kuncogott a másik fél is. - Amúgy TaeHyung vagyok! Örülök a találkozásának! - mire helyet foglaltam mellette, nyújtotta felém bal kezét, amire én vissza nyújtottam neki a jobb kezem.

— Jimin vagyok! De ahogy már hallottam, ezt már tudod is! - mosolyogtam, mire újabb halk kuncogásba kezdett. - Ha lehet kérdeznem, honnan is tudod a nevem? - nevettem egy kicsit kínosan, mire TaeHyung csak YoonGira nézett.
YoonGi viszont háttal volt, szóval nagy szerencséjére, nem tudod a mostani tétlen TaeHyung szemeimbe nézni.

—            Igazából.. YoonGi sokat mesélt rólad.. Szóval így! Hehe - nevetett már ő is egy kicsit kínosan. Sokat mesélt rólam.. Hmm.. Kiváncsi vagyok miket mesélhetett.

—             Ez már sehogy se lehetne kínosabb.. De van egy jó hírem! Kész van a reggeli! - fordult meg két tányérral a kezében a ,, szakács mester " , majd elénk is tette a két porcelántárgyat, ami tele volt pakolva.

Két nagy gofri, tojásrántotta, és még mellette volt egy kis palacsinta. Majd visszafordult a pulthoz, és két újabb kis tálkát vett ki, amiben gyümölcssaláta volt.
Hogy belém ez, hogy fog beférni.

—            Viszont én elmentem, mert dolgom van! Addig legyetek jók! Jimin kérlek ne menj haza, én szeretnélek haza vinni! - mosolygott lágyan majd el is hagyta a már lassan palotának nevezhető épületet. Csak vállat rántottam, és neki is kezdtem a jó nagy adag reggelimhez.

Reggeli közben sokat beszélgettünk, és TaeHyung is sokat elmondott magáról. Mint azt tudhattam, ő Yoo testvére. 18 éves, és van egy barátja. Azt viszont nem mondta el ki. Azt is említette, hogy nagyon várja már az érettségit, és hogy elmenjen abból a gimiből amiben van. Én ezt a kijelentést csak megmosolyogtam, mert én is ez voltam. Kivéve azt, hogy TaeHyung nagyon menő gyerek, közepes átlaga van, és imád bulizni.
Azt is mondta, hogyha nincsenek itthon a szülei, mindig YoonGival maradnak itthon, így mindig szerveznek valami bulit, és imádja azokat. Hát így nézve nincs is kb semmi közös bennünk.

—                Nem szeretnél kimenni sétálni? - kérdezte TaeHyung, reggelink elfogyasztása után, és néhány hósszú percekig eltaró néma csöndet követően.

—                Végül is miért ne! De először elmosogatok, ha nem bánod. Bánjátok! - kérdeztem. Csak bólintott egyet, majd megfogtam a két tányért és a mosogatóhoz vettem az irányt.

Vigyázzatok magatokra, és legyen szép napotok!<3