♡𝔇𝔞𝔦𝔩𝔷 𝔇𝔞𝔫𝔠𝔢 ~ ℭ𝔥𝔞𝔫𝔤𝔩𝔦𝔵♡

9

Felix

Nevetve néztem fel a telefonomból ahogy vissza olvastam a Changbinnal való beszélgetésünket. Úgy érzem bízhatok benne. Nem úgy viselkedik mint a többi ember aki rám ír. Ők egyfolytában arról kérdezgettek hogy ki vagyok. De Changbin, ő beszélget velem, és mikor észrevett egy cseppnyi szomorúságot a soraimban egyből próbált tenni valamit.

De kicsit mégis kételkedek. Mi van ha ez csak álca? Ha pont ez lesz a vesztem, hogy könnyen elnyerte a bizalmam? Nem is akarok ilyenekre gondolni. Épp ezért jöttünk ide Koreába, hogy megóvjunk. Nem akarom hogy megismétlődjenek a pár éve történt események.

- Lix - ölelt magához Yuna - Yongbok tegnapi videójában az utcán volt! És tudom is hol! Nézd - mutatott telefonjára, amin a videóm díszelgett. Az álcám tökéletes, Yuna egy csöppet sem gyanakszik, zavartalanul mesél.

- Mikor lettél te ekkora fanja? - kérdeztem. Ez idegesít, hogy ha ilyen nagy elvetemült rajongóm lesz, akkor előbb utóbb nyomozni kezd utánam. Ha meg rájön a dologra, én leszek a rossz, hogy miért titkoltam előle.

- Nem tudom - vonta meg a vállát - Mintha egy gombnyomásra változott volna a véleményem. Hogy tudom hogy ide jár sokkal jobban érdekel.

- Aha. Értem - motyogtam magam elé.
Már lement az utolsó óránk. Jeongin épp most csapódott hozzánk elég sokkos állapotban - Hé mi történt? - fordítottam szembe magammal.

- É-én - suttogta, majd a fülemhez hajolt - Össze futottam Hyunjinnal.... A mosdóban - hajolt el tőlem és már én is tátott szájjal bámultam rá.

- Mi történt? - kérdezte Yuna szintén ledöbbenve.

- B-bementem a fülkébe, és közben bejött valaki. Lix te tudod, hogy úgy van a wc, hogy ha kijössz a fülkéből, a piszoárok pont oldalt vannak.

- Igen - bólintottam - Na ne.... - esett le mi történhetett.

- Éppen vette elő, és aztán amikor meglátott csak integetett. De a fasza kurvára elől volt - akadt ki teljesen - Én meg vissza rohantam a mosdó fülkébe, és magamra zártam az ajtót. Jobb nem is lehetne igaz? - nevetett fel kínosan.

- Hát öhm.... Ez tényleg elég gáz - nevetett Yuna - Aztán megvártad hogy kimenjen?

- Persze. Csak nevetni hallottam. Meg azt mondta, hogy ,,mostmár elő jöhetsz". De én bent maradtam, ő pedig kiment. Komolyan , hogy lehettem ilyen gáz? - túrt idegesen hajába.

- Emlegetett szamarak - mondta Yuna majd fejével a velünk szemben sétáló párosra mutatott. Sóhajtva helyet cseréltem Jeonginnal, hogy én menjek a fiúkhoz közelebbi oldalon, hogy ne legyen neki annyira égő. Hyunjin Jeongin lehajtott fejét látva elkuncogta magát. Changbin pedig közvetlen mellettem haladt el. Megcsapott jellegzetes férfias mentolos illata, majd válla kissé nekem ütközött. Éreztem, hogy izmai kicsit megfeszülnek, amik nem voltak kicsik. Észre vettem, hogy meleg ujjai az én apró kezemhez érnek, és észrevétlenül egy kis cetlit csúsztatott ujjaim közé. Tovább haladtak, Jeongin megkönnyebbülten felsóhajtott, Yuna a szerencsétlenségünkön nevetett, én pedig gyorsan szét nyitottam a cetlit.

Bántott ma valaki?

Hátra forfultam, és találkozott tekintetem Changbinéval, aki feltételezhetően a válaszomat várta. Elmosolyodtam, hogy látszólag érdekli mi van velem. Vagy csak azért, mert miatta bántottak?

Megráztam a fejem, ő pedig úgy tett mintha letörölné homlokáról az izzadtságot. Megfordultam, és mentem tovább Yunaval és Jeonginnal.

- Na én haza megyek - sóhajtott Inie mikor kiértünk a kapuhoz - Hosszú nap volt a mai, kelleni fog a pihenés .