♡𝔇𝔞𝔦𝔩𝔷 𝔇𝔞𝔫𝔠𝔢 ~ ℭ𝔥𝔞𝔫𝔤𝔩𝔦𝔵♡

10

Changbin

- Binnie! - nyavajgott valamiért Hyunjin - Eljössz velem?

- Hova? - sóhajtottam.

- Megyek táncolni. Mondtam már - forgatta meg szemeit - Na, ez nem lényeg. Csak gyere velem. Légyszi..... - nyaggatott.

- És miért kéne elmennem? - törődtem bele sorsomba.

- Múltkor láttam ott Felixet. Hátha most is ott lesz - lett izgatott - Légysziiiiii.

- Oké. De ne kérdezgesd hogy miért van itt meg ilyenek - mondtam, ő pedig boldogan bólogatni kezdett, és elindultunk az edző terem felé.

Felix

- Chanie! - öleltem  magamhoz.

- Szia Lix! - paskolta meg fejemet - Milyen volt a napod?

- Semmi különös - indultunk el a kocsi felé - Beszéltem kicsit Changbinnel.

- Mi? És milyen volt? Sokat kérdezősködött? Levakarjam rólad? - zúdított rám kérdéseket egyből.

- Nem... Igazából vicces volt, ahogy próbálta kerülni a témát - mosolyodtam el az emlékre - És neked milyen volt a napod?

- Öhm..... Megbeszéltünk egy randit Seungminnal - pirult el kicsit, és beült a kocsiba.

- Hé! Te elpirultál! - mutattam tátott szájjal vörös pofikáira.

- Mi? Nem - takarta el.

- Dehogynem! - nevettem és próbáltam lefejteni kezét arcáról.

- Jó.... Lehet. De olyan izgatott vagyok. Ez az első randim mióta.... - mondta és megfagyott a levegő az autóban. Vissza tartott lélegzettel vártam hogy mit fog következőleg mondani, de tudtam, hogy nem fogja ezt most felbolygatni - Mindegy - komorodott el.

- Hova mentek? - kérdeztem, odva a hangulatot.

- Sétálunk a parkba - mosolygott - Vegyek neki valamit? Virágot? Jaj nem az nem jó, mert milyen gáz már ha pont abba megyek be ahol ő dolgozik?

- Akkor vegyél neki.... Csokit? - javasoltam.

- De mi van ha nem szereti? - aggodalmaskodott.

- Chan, a csokit mindenki szereti - nevettem fel.

- Jó, akkor majd veszek csokit - mondta, és leparkolt az épület elé.

- Felix! - kiáltott a recepciós csaj amikor megérkeztem - Mit szeretnél? - rebegtette szempilláit, nekem meg újfent hányingerem lett.

- A kulcsot - nyögtem ki unottan. Mindig azt kérem, nem képes megjegyezni.

- Máris adom - mondta, majd a kulccsal együtt egy kis cetlit is a kezembe csúsztatott. A telefonszáma volt rajta, mint mindig. Jó látványosan a kukába hajítottam a cetlit, hogy esetleg felfogja, hogy nem kérek belőle. Ám ekkor két ismerős alak közeledett felénk.

- Felix! Chan, sziasztok! Hát ti? - kérdezte Hyunjin, majd megállt a mellette haladó Changbinnal, akivel azonnal összefonódott a tekintetünk, de megszakítottam a szemkontaktust, ugyanis válaszolnom kellene.

- Öhm - mondtam volna, de Chan a vállamra tette a kezét.

- Csak Lix gyakorol én meg elkísértem - mondta, én pedig majdnem kifordultam magamból. Miért nem hazudott? Pont ő aki annyira véd engem, megtalálta a legolyanabb pontot amivel le lehet leplezni? Csodás, kösz Chan.

- Nem is tudtam hogy táncolsz. Nem mutatod meg? - kérdezte, én pedig egyből megráztam a fejem.

- Bocsi, Lix kicsit szégyenlős. Most mi megyünk - mondta Chan majd megragadta a karom, és húzni kezdett a terem felé.