Felforgattad az életemet (NAMJIN FF.)

Part 9

*Jimin*

Tudtam, hogy Taehyung és Hoseok tervéből csak baj lesz. Suga hyung nagyon fáradt a szoros időbeosztásunk miatt, meg amúgy is a kedvenc tevékenysége az alvás.

Éreztem, hogy abból amit csinálni fognak senki sem fog jól kijönni. Főleg ők ketten nem. Az, hogy megszakítani Yoongi alvását felér egy úszással a cápák közt. Megpróbáltam őket megállítani, de sajnos már késő volt. Mire megakadályozhattam volna a katasztrófát, már Tae – Namjoon-ék romantikus pillanatát megszakítva- a kertben rohangált, utána pedig hyungék háta mögé bújt.

-JIIIN! Ments meg, ez az őrült meg akar ölniii!- Bújt el V Jin mögé. Én az ajtó mögött megálltam, és onnan figyeltem a történteket. Nem tudtam , hogy jól jövök- e ki a szituációból, ha én is kimegyek.

- Nem csak akarlak hanem meg is teszem csak kerülj a kezem közé Kim Tae Hyung.- mondta Suga és Namjoon hyungnak le kellett fognia, hogy nehogy neki essen szerencsétlennek.
-Jólvan srácok mindenki nyugodjon le, és meséljétek el, hogy mi történt. -mosolygott Jin a két fiatalabbra.
- Az hogy ez az idióta J-Hoppal együtt bejött a szobámba miközben aludtam ès rám öntöttek 2 vödör hideg vizet. - mondta el a történetet Yoongi teljesen idegesen, azt hittem egy percre, hogy felrobban a dühtől.

-Ömh...És mi történ Ho-Seokkal? -kérdezte félve RM.
-Bezárkózott a szobájába csak jöjjön ki onnan, olyat kap, hogy...- ez volt az a pillanat amikor már nem érdekeltek a következmények csak Yoongival akartam lenni és megnyugtatni.

-Édes Istenem Yoongi Hyung miért vagy csurom víz? És miért vagy így itt kint meg is fázhatsz az egészséged nem játék.-néztem rá nem tettetett aggodalommal legjobb barátomra...legjobb barát, mert tudom, hogy soha se lehetek ennél több. Yoongi arca azonnal meglágyult és egy halvány mosoly jelent meg az arcán. Egyszerűen elvarázsolt.

-Semmi bajom nem lesz Jimin- simogatta meg hajamat gyengéden.
-Akkor is most bemegyünk és átöltözöl - ragadtam kézen az idősebbiket és berángattam a házba.

Útközben találkoztunk Hoseokkal, de nem érdekelt az se érdekelt, hogy Yoongi az ő irányába indult el, és fejben 100 módot kitalált hogyan is állhatna bosszút. Nekem az volt a fontos, hogy szeretett barátomat minél előbb száraz ruhában lássam, egy meleg ruhában. Hiába van már március, az idő este felé már kissé hűvös.
Egészen Yoongi szobájáig mentünk, ahol aztán magunkra zártam az ajtót.

-Chim.-akartam volna hozzám szólni, de szorosan hozzá bújtam, és nem érdekelt, ha én is vizes leszek.. Éreztem, hogy a szívverésem kezd gyorsulni. Éreztem, hogy ez így nem lesz jó, de amikor el akartam engedni még szorosabban húzott magamhoz.
-Tudom mi történt, láttam az egészet- súgtam a fülébe és kibontakoztam az ölelésből. Odaléptem a ruhásszekrényéhez, és elővettem belőle az első ruhadarabokat amik a kezembe akadtak.

-Ezek vedd fel, addig elmegyek hozok egy száraz törölközőt.- ezzel egyedül hagytam a szobában.

Már nyúlt volna a törölközőért, de én elrántottam előle

-Hagyd majd én megcsinálom.
-De magamnak is meg tudom szárítani a hajamat.
-De szeretnék segíteni- mosolygotam rá. Egy sóhajtással jelezte, hogy segíthetek. Túl könnyen ment bele Leült az ágyára én pedig vele szemben foglaltam helyet. Nem tartott sokáig az egész, de élveztem minden egyes másodpercet élveztem.

-Na, kész is van.- hajoltam volna el, de ő karomra fogott és én pedig visszaesetem, és csak a vállába tudtam megkapaszkodni, arcunk nagyon köz került egymáshoz. Nem tudom, hogy másodpercekig vagy percekig néztünk egymás szemébe, de azt vettem észre, hogy elkezdtem közelebb hajolni hozzá. Ez nem helyes, de annyira kívánom a csókját, évek óta erre várok, és végre valahára megtörténhet. Nem emlékszem tisztán, de arra igen, hogy szinte egyszerre kaptunk egymás ajkai után és miután összeért a szánk mindkettőnkből egy elégedett sóhaj szökött ki. Percekig ízlelgettük egymást, de nem mentünk messzebb, csak élveztük egymást, mikor egy házaspár hosszú idő után látja újra egymást, de mivel emberi lények vagyunk, szükségünk van az éltető oxigénre így hát kénytelenek voltunk elszakadni egymástól. Viszont ekkor rádöbbentem, hogy épp az előbb csókolóztam Yoongival. Min Yoongival, akiért lányok (és fiúk)milliói vannak oda. Hatalmas hiba volt. Talán ő nem is akarta, csak azért nem lökött el, hogy ne bántsa meg az érzéseimet, viszont ezzel csak még jobban összetört.

Esélyt sem adtam neki, hogy megszólaljon. Kirohantam a szobából, és az enyémig meg sem álltam. Istenem mit tettem... Ezután hogyan nézek bele a szemébe?