Felforgattad az életemet (NAMJIN FF.)

Part 8

$Yoongi szemszöge$

Amikor Sejin hyung bejelentette, hogy 2 hétig azt csinálhatunk amit mi szeretnénk, rögtön tudtam, hogy ebben az időszakban aludni fogok, max 1-2×-szer kimegyek a dormunkhoz közel lévő kosárpályára.
Miután elment azonnal a szobám felé vettem az irányt azzal az elhatározással, hogy legalább estig alszom. Beértem a szobámba és beledőltem életem 2.szerelmébe az ágyamba. Hogy ki az első? A mi kis mochink, de ő ezt SOSE fogja megtudni,legalábbis nem tőlem, nem vagyok valami jó ha érzésekről van szó.
Éppen félálomban voltam amiko J-Hope és V berontott és leöntöttek 2 vödör hideg vízzel.
-NA MOST TÉNYLEG MEGÖLLEK TITEKET!-ordítottam utánuk , de ők csak nevetve futottak ki a szobából le a nappali felé. Annyira ideges voltam, hogy abban a pillanatban az se érdekelt, hogy majdnem fellöktem a szeppenten figyelő Jimint. Miután leértem az emeletről csak annyit láttam, hogy Tae a hátsó udvar felé fut, így hát én is arra indultam el, Hoseokot majd később nyírom ki.
Taehyung Jin nevét kiabálva bújt az legidősebb tag háta mögé mintha az meg tudná védeni a haragom elől...nagyot téved.
-Jin, ments meg ez az őrült meg akar ölni!
-Nem csak akarlak hanem meg is teszem csak kerülj a kezem közé Kim Taehyung- morogtam, erre Namjoon lefogott.
-Jólvan srácok mindenki nyugodjon le és meséljétek el mi történt.- mosolygott ránk Jin. Erre mintha RM szorítása engedett volna egy kicsit, így visszagondolva simán kiszabadíthattam volna magam. Mindegy.
-Az történt, hogy ez az idióta, J-Hoppal együtt bejött a szobámba és rámöntöttek 2 vödör hidegvizet.
-És Hoseokkal mi történt? - kérdezte Namjoon
-Bezárkózott a szobájába. Csak jöjjön ki onnan , olyat kap, hogy-de nem tudtam befejezni mert életem első és egyetlen szerelme futott ki a dorm ajtaján, eléggé ijedt arccal.
-Édes Istenem Yoongi Hyung miért vagy csurom vizes? És miért vagy így itt kint meg is fázhatsz és az egészséged nem játék.-nézett rám aggodó arccal,ebben a pillanatban minden haragom elszállt és rámosolyogtam Mochira.
-Semmi bajom nem lesz Jimin- simítottam arcára.
-Akkoris most bemegyünk és átöltözöl.-kezdett el befelé rángatni. Útközben találkoztunk Hoseokkal,küldtem felé egy gyilkos mosolyt, látszott rajta, hogy megijedt.
Chim egészen a szobámig rángatott aminek az ajtaját( miután beléptünk) ránk zárta.
-Chim.-akartam volna hozzá szólni, de ő { mit sem törődve azzal, hogy tocsogok] szorosan hozzámbújt. Éreztem, hogy a szívverésem kezd gyorsulni. Nem akartam véget vetni ennek,szóval amikor éreztem, hogy el akar engedni mégszorosabban húztam magamhoz.
-Tudom mi történt, láttam az egészet- súgta fülembe és kibontakozott az ölelésből. Odalépett a ruhásszekrényemhez és elővette a kedvenc ruhadarabjaimat.
-Ezek vedd fel, addig elmegyek hozok egy száraz törölközőt.- ezzel egyedül hagyott, gyorsan magamra kaptam a száraz ruhákat,mire végeztem Jimin is visszatért és ugyanúgy bezárta az ajtót. Nyúltam volna a törcsiért, de elkapta előlem.
-Hagyd majd én megcsinálom.
-De magamnak is meg tudom szárítani a hajamat.
-De szeretnék segíteni- mosolygott rá. Egy sóhajtással jeleztem, hogy segíthet.Leültem az ágyamra ő pedig velem szemben foglalt helyet. Nem tartott sokáig az egész ( maximum 5-6 percig) de élveztem minden egyes másodpercet, azt, hogy Chim édes megis férfias illata csiklandozza az orromat, hogy néha- teljesen véletlenül- hozzáért az arcomhoz és akkor elpirult.
-Na kész is van.- hajolt volna el , de én karjára fogtam és visszaesett, arcunk nagyon köz került egymáshoz. Nemtudom, hogy másodpercekig vagy percekig néztünk egymás szemébe, de azt vettem észre, hogy Chim elkezdett közelebb hajolni, vagy lehet, hogy én? Nem emlékszem tisztán, de arra igen, hogy szinte egyszerre kaptunk egymás ajkai után és miután összeért a szánk mindkettőnkből egy elégedett sóhaj szökött ki. Percekig ízlelgettük egymást, de nem mentünk messzebb, csak élveztük egymást, mikor egy házaspár hosszú idő után látja újra egymást, de mivel emberi lények vagyunk, szükségünk van az éltető oxigénre így hát kénytelenek voltunk elszakadni egymástól. Viszont amikor kinyitottam a szemem nem az fogadott amit szerettem volna. Azt képzeltem, hogy majd egy aranyosan levegő után kapkodó, kipirult arcú Jimint látok, akinek még le vannak hunyva a pillái így még lophatok től egy gyors szájrapuszit. Ehelyett mit láttam? Egy olyan Jimint aki úgy nézett rám mintha már 10 embert öltem volna. Pillanatok alatt ugrott ki az ölemből, mint akit tüzesvassal égettek meg. Egy darabig idegesn járkált a szobában,majd fogta magát kinyitotta az ajtót és elviharzott.
Vajon mit csinálhattam rosszul?

Ehhez a részhez ez a sorozat adott egy kis ihletet: Stron Woman Do Bong Soon( csak ajánlani tudom🙃)

Helyesírási hibákért ( és a késői részért) elnézést 🥰