BnHA Boyfriend Preferences

1.: Hogyan-miképp találkoztok?

  Midoriya: Szeretsz sétálni hétvégenként, csak úgy okvetlenül. Nézegetni a szép eget, összeszedni a leesett leveleket azzal az indokkal, hogy 'otthon majd lepréselem' - de köztudott az a tény, miszerint elfeleded, butus!

  Ezen a verőfényes korai órákban indultál el megint - XD alig bírtál megszökni anyádtól, mert rád akart erőszakolni egy full rózsaszín sapkát, amiben hülyén nézel ki, de a végére a kezedben gyűrögetted össze. Az útkeresztedősnél vártad, hogy a közlekedési lámpa a te javadra zöldre váltson. Megfordult a fejedben, hogy egyszerűen átmész, hisz még egy szellemautó sem járt ilyenkor az utakon, de jobban belegondolva, anyád talán rád szerelt egy kamerát valamikor az éjjel, nehogy szabályt szegjél. Éppen félig bedugott fülessel zenét hallgattál, mikor...:

     - VIGYÁZZ!!!!!!!!!

  Csak felnézni tudtál és putty! - a földön terültél el. Valami nehéz súly esett a mellkasodra, oxigénhiányt okozva neked ezzel. Nyekegni bírtál csak.

     - Bocsánat! - A nehezék az alkarjára támaszkodott, így már kaptál levegőt.

     - Hát ilyen érzés levegőt venni...? - motyogtad az orrod alatt, majd ránéztél az illetőre, aki nagy zöld szemekkel figyelte minden megrezzenésedet.

     - Jól vagy? Nem esett bajod? Miattam?!

  Megszeppenve nézted őt: ahogy felállt, ahogy felsegített; ahogy felajánlotta; hogy visszakísér a lakópanelod bejáratáig. Minden egyes másodpercben megköszönted neki a... konkrétan mindent.

  De ahogy visszamentél a lakásba, anyukád halálra faggatott a zöld hajú fiúról és a kapcsolatotokról, majd már az esküvői ruhádat kezdte el tervezgetni. Hát mégis megfigyel - gondoltad magadban.

  Todoroki: Ma is volt késő délutánon [kedvenc sportod] edzésed, de mire kiértél a tornateremből, pofán akartad vágni magad. Ugyanis nem figyelted meg tegnap este az időjárás előrejelzést -mindig megszoktad nézni, hogy ne érjen váratlan- és nos... esett az eső. DÉ-ZSÁ-BÓL!!!!!!!! Próbáltad a gyors lábaidat ellene kovácsolni: az esőben futottál hazafelé. Nem figyeltél semmire se, így nem volt váratlan, hogy elcsúszol a vizes aszfalton. Körülbelül 4-5 métert csúszhattál lejtőn, mire két boka lelassított...

     - Bocsánat! - néztél fel a fiúra, aki éppen hogy megbírta tartani az egyensúlyát.

  Candy cane haja teljesen rálapult feszes tarkójára. Hideg szemekkel nézett le rád és egy ideig rajtad is tartotta, majd visszafordult a pirosan villogó közlekedési lámpa felé, ami jelezte, néhány pillanat és indulhatnak végre a várakozók. Te szomorúan lenéztél a lábaidra és tanulmányoztad rajta a természetes eredetű vörös és barna "sminkeket". Aközben megérezted, hogy a fejedre hullt valami... Egy kék farmerleggings. A fiúra néztél, de ő szoborként meredt előre, majd elindult a zebrán.

     - Ari...-Ariga-gatō! - pattantál fel és ordítottad túl a mennydörgést.

  A fiú mintha egy pillanatra megállt volna, de rendíthetetlenül haladt tovább, amíg el nem veszett a leszálló ködben.

*********************** *

  Hazaértél. Benéztél a nappaliba, de nem akartál sokat elidőzni ottbent átázottan-sarason a szobádon kívül, mert az anyukád tuti kinyírna a mocsok miatt.

  A 2 kishúgod éppen TV-t nézett.

     - Mi megy? - kiabáltad be.

     - A múltkor felvett idei U.A. Sortfesztivál - válaszolta az idősebbik közülük - a másik még rendes beszélni is alig tudott XD.