It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

1. Rész

Tessa Grey vagyok, 17 éves és Angliában élek. Van egy 20 éves bátyám, Ryan és egy 14 éves húgom, Stella. Öten élünk együtt Liverpoolban. A családommal éppen nyaralni készülünk New Orleansba.
- Tess siess már lekéssük a gépet! - kiabált rám Ryan.
Azt tudni kell rólam, hogy nagyon sokáig készülődök és hajlamos vagyok elkésni. De most nem fogok. Álmaim nyaralására megyek, nem késhetek. De persze szorít az idő. És nem férnek bele a dolgaim egy bőröndbe.
- Muszáj lesz Tessa! - mondtam magamnak.
- Stella gyere segíts légyszi! - kiabáltam le.
- Jaj mi van már megint?
- Nem tehetném be legalább a neszesszeremet hozzád, kérlek? - néztem Stellára bociszemekkel.
- Gondoltam, hogy erről van szó... Még szerencséd, hogy én nem akarom elvinni az egész házat! - nevetett Stella.
- Egy isten vagy! - nyomtam egy puszit a homlokára, amit persze gyorsan le is törölt és lerohantunk a lépcsőn.
Már mindenki az ajtóban ácsorgott ránk várva.
- Na végre indulhatunk! - szólalt meg apa.
Azt is tudni kellett a családunkról, hogy velem ellentétben ők utálnak késni.
Beszálltunk a kocsiba, meg kell jegyeznem nem túl kényelmes öt embernek egy kis kocsiban, de valahogy ki lehetett bírni az utat Londonig ugyanis csak onnan volt közvetlen járat New Orleansba.
Amikor odaértünk a reptérre nagyon sok ember volt ott. Rengetegen siettek, hogy le ne késsék a gépüket.
Nekünk is sietnünk kellett, de szerencsére hamar megtaláltuk a gépünket. A gépen három ülés volt egymás mellett, utána egy folyosó, és megint három ülés. Ryan és Stella jegye egymás mellé szólt, ahogy apáé és anyáé is. Nekem másik sorban volt a helyem. Az ablak mellé szólt a jegyem és be is ültem oda. Egyszer csak mellém ült egy lány. Nagyjából olyan idős lehetett, mint én. Felszállt a gép, én pedig elkezdtem zenét hallgatni. Az út felénél a mellettem ülő lány elaludt és a feje a vállamra csúszott, amire felébredt.
- Nagyon sajnálom, nem akartalak megzavarni! - mondta a lány álmosan.
- Dehogy semmi baj! Amúgy Tessa vagyok! - mutatkoztam be.
- Ohh szia Tessa, Olivia vagyok, de szólíts csak Livnek!
- És hova mész Liv?
- A barátommal megbeszéltük, hogy New Orleansban találkozunk. Nagyon régen láttuk egymást és most eltöltünk ott egy hétvégét. És te hova mész?
- A családommal jöttünk nyaralni New Orleansba.
- Ohh de jó nektek! Én sajnos már elég régóta nem nyaralok a családommal, pedig régen nagyon jó volt.
Livvel még nagyon sokat beszélgettünk és észre se vettük amikor leszállt a gép. Megadta a telefonszámát, hogy otthon is tartsuk a kapcsolatot.
Miután leszállt a gép elindultunk megkeresni a csomagunkat. Nagyon sokat vártunk és még mindig nem találjuk. Szerintem a reptéren fogjuk tölteni az éjszakát is.
Ahogy vártuk éjszaka a csomagokat, megpillantottam egy újságot. Odamentem és ahogy megláttam a címlapot nem hittem a szememnek.

Ez lenne az első rész, remélem tetszik!
(Elnézést a helyesírási hibákért!)