It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

21. Rész

Josh lejött a lépcsőn, de semmit nem hallott az előző vitából.
- Ki volt az? - kérdezte, de csak egyedül álltam már ott.
Claire gondolom visszament a nappaliba vagy a saját szobájába tanulni.
- Ohh senki, csak a postás. - mondtam kikerülve Josht.
- Tessa nagyon rosszul hazudsz, ugye tudod? Mondd meg! - mondta Josh és igaza volt.
Nem tudtam, hogy ennyire ismer már. Csak a közelebbi ismerőseim tudták megállapítani mikor hazudok. Vagyis én azt hittem. De mondjuk Josh elég közeli volt.
- Jó. Olivia volt. Téged keresett. De elküldtük. - mondtam lassan és halkan.
- Nem tudom mit akart már az a lány. Mondtam neki, hogy ne keressen. Erre eljön a házamba. Na mindegy. Köszönöm, hogy segítettetek! - mondta Josh szomorúan.
- Ugye nincs semmi baj? - kérdeztem, mert Josh nem úgy viselkedett, mint máskor.
- Mindig van valami, te is tudod. Olivia meg akarja keseríteni az életünket. És velem még nem lenne baj, de a családommal és veled is kikezd. Nagyon megváltozott, mióta híres lett. Nem baj valahogy megoldom, csak ti tartsátok magatokat távol tőle. - mondta Josh féltő hangon.
- Én sem ilyennek ismertem meg Livet. Amikor a repülőn beszélgettünk, nagyon kedvesnek tűnt. Bár rólad egy szót se szólt. Telefonáltatok azt tudom, de nem figyeltem, mert zenét hallgattam. Meg amúgy se vagyok ilyen.
Josh telefonja fent csörgött. Felmentem érte, hogy ne Joshnak kelljen a mankóval. Nem néztem meg, hogy ki hívta, csak odaadtam. Josh kihangosította a telefont.
- Na szia Josh! - mondta egy mély férfi hang.
Ismerős volt, de először nem tudtam ki lehet az.

(Elnézést a helyesírási hibákért!)