It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

16. Rész

Josh kiabált az emeletről, én pedig felmentem.
- Miben segíthetek uram? - kérdeztem tőle hivatalosan, majd kuncogtam.
- Mi ez a nevetés hölgyem? - kérdezte Josh felvéve a szituációt - Amúgy köszönöm szépen az ebédet és üzenem anyának, hogy nagyon finom volt. - tért vissza a valóságba.
- Rendben átadom, de nem is zavarlak tovább, pihenj nyugodtan! - azzal be akartam csukni az ajtót, de Josh megint utánam szólt.
- Nem maradnál még egy kicsit? Vagy vár a családod? - kérdezte mit sem sejtve, ugyanis még nem volt időm elmondani neki.
- Ohh Josh, az az igazság, hogy én itt maradok. A családom hazament és írtak egy levelet nekem. - a zsebembe nyúltam és átadtam Joshnak a levelet.
- Tessa miért nem mondtad még eddig? Mellesleg igazuk van, hogy el kell fogadnod az ajánlatom. Ja és köszönöm szépen, amit rólam írtak. - hadarta el Josh.
- Hát igazából nem volt még alkalmas szitu mikor el tudtam volna mondani az egészet. Ja és ha még mindig áll az ajánlatod... Szeretnék élni vele! - mondtam már a végére határozottan.
- Na figyelj! Az ajánlatom természetesen érvényes. De lenne egy másik is.
- Jaj ne! Nem is tudtam, hogy Joshua Bassett az ajánlatairól híres! - gúnyolódtam - Amúgy hallgatlak!
- Szóval teljesen megértem, ha nemet mondasz. De szeretném, ha velem élnél egy lakásban! - mosolygott rám Josh, de látta, hogy én mennyire zavart voltam, ezért elnézett.
- Josh... Én... Nem tudom... Mi most... - nem tudtam befejezni egyik mondatomat se, mert tényleg nagyon nagy zavar volt a fejemben.
- Szóval ez egy nem! - mondta halkan és csalódottan Josh.
Egy pár percig mindketten csendben voltunk, amikor Josh kezébe vette a gitárját.
- Szóval az új dalt szeretted volna hallani, igaz? - terelte a témát Josh.
Bólintottam egyet, mert még mindig nem tudtam megszólalni. Bűntudatom volt, de féltem is.
- I always heard there was a heaven... - kezdett ek Josh énekelni.
Nagyon jó hangja volt. Azonban csak pár sor maradt meg, de az nagyon mélyen.
But darlin', ever since I met you
I know that heaven is you.
Ez a pár sor ment a fejemben egyfolytában. Nem tudtam semmire gondolni, csak ezekre a sorokra és Josh kérdésére.
- Josh visszatérve az előző témához én csak szerettem volna kérdezni valamit! - mondtam ijedten.
- Mondd csak!

Ennyi lett volna ez a rész!

(Elnézést a helyesírási hibákért!)