It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

2. Rész

Az újság címlapján volt egy kép az új barátnőmről és mellé volt írva, hogy Olivia Rodrigo és barátja, Joshua Bassett New Orleansban töltenek pár napot. Nagyon meglepődtem, soha sem találkoztam még hírességel, pedig mindig akartam. És most megvan a telefonszáma. És én hülye nem ismertem fel. Stella nagyon szereti Joshuát. De nem mondhatom el senkinek, hogy találkoztam Livvel. Főleg azt nem, hogy megvan a telefonszáma. Én nem szerettem annyira őket, ugyanis nekem nagyon nagyképűnek tűntek. De Liv nem volt az. Vagyis velem nem. És az út elején még Joshsal is beszélt. Bár nem hallottam, mert zenét hallgattam.
Éjszaka nem nagyon tudtam aludni. Nagyon sok ember volt a reptéren és a csomagunk sehol nem volt.
De rájöttem valamire. Mivel fotós vagyok megtehetem azt a szívességet, hogy lefotózom az új barátnőmet és az ő barátját. És ez még nekem is segíthet, hogy jobb munkát kapjak.
Az ötletelés után elaludtam. Reggel mikor felébredtem még az egész családom aludt. Odamentem a csomagkiadóhoz. Vagy egy órán át álltam ott, amikor megláttam az én bőröndöm. De csak az enyém volt ott.
Megkérdeztem a hölgytől aki ott állt, hogy nem tudja-e véletlenül, hogy a családom bőröndjei hova tűnhettek. De sajnos nem tudott segíteni.
Délutánig a reptéren voltunk, de semmi. Nem volt ott egyikőjük csomagja sem.
- Induljunk! Úgyse lesz meg! - mondta szomorúan Ryan.
A többiek csak bólogattak.
Elindultunk a szálláshoz. Azt tudni kellett, hogy rajtam kívül mindenki berakta a telefonját a bőröndbe. Szóval az is elveszett. Itt maradtunk egy bőrönddel és egy telefonnal New Orleans közepén. Megkerestük a szállodát, ami szerencsére nem volt messze a reptértől. 3 szobát kaptunk. Persze nekem Stellával kell egy szobába lennem. Miért nem lehetek én a legidősebb?
Felmentünk a szobába, felvittük azt az egyetlen bőröndöt. Mindenki átjött a mi szobánkba és együtt gondolkoztunk. Nem ismertünk persze senkit.
- Menjünk el sétálni és szellőztessük ki a fejünket. - mondta anya.
A szálloda mellett volt egy nagy park. Ott sétáltunk amikor egy hangot hallottam magam mögött. Többször is kiabálta a nevem, de azt hittem mást keresnek. Amikor megfordultam láttam meg, hogy ki integet nekem.

Elnézést a helyesírási hibákért!