It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

4. Rész

Reggel felébredtem, fogat mostam és felvettem egy farmert és egy haspólót.
New Orleansban jelen pillanatban 20 fok van. Persze megint rám várt mindenki. Hívtunk egy taxit és elindultunk a forgatási helyszínre. Stella nagyon izgatott volt. Egész úton kérdezgette, hogy milyen lehet egy forgatás. Miért pont tőlem kérdez ilyet? Faggassa Ryant. Fáradt voltam és nem volt most kedvem Stella kérdéseihez. Az út nagyon hosszúnak tűnt, pedig csak fél óra volt. Nem mondom, mert én is vártam, hogy odaérjünk és csinálhassak képeket, de Stella már kezdte túlzásba vinni.
- Stella csak 5 percre maradj csöndben kérlek! - mondtam egy kicsit emelt hangon.
Az út további részében Stella zenét hallgatott.
- Hogy én miért nem szóltam neki hamarabb - gondoltam.
Amikor odaértünk Becca már várt minket. Bementünk az épületbe, ahol meglepően sok ember volt. Sose gondoltam volna, hogy ennyien dolgoznak egy filmen.
- Srácok bemutatom az unokatesóimat. Ő itt Robert, Riley, Ryan, Tessa és Stella, aki a legjobban várta a mai napot. - mutatta be az egész családot Becca.
- Sziasztok! - köszöntek nekünk, de nem igazán figyeltek ránk.
Egy embert kivéve. Egy szőke lány mosolygott ránk. Nagyon szimpatikus volt. A rendező szólt, hogy mindenki maradjon csendben és a forgatás elkezdődött. Nagyon jó volt nézni ahogy az a sok ember tudja mit kell csinálnia. Amikor befejezték a részt csinálni akartak egy képet. Mivel fényképész vagyok felajánlottam, hogy lefotózom őket.
Forgatás után Beccával beszélgettünk, amikor a szőke lány oda nem jött hozzánk.
- Sziasztok! - köszönt kedvesen.
- Szia! Tessa Grey vagyok! - mutatkoztam be.
- Jaj bocsánat, Winter Bassett!
- Na várj csak nem véletlen... - nem tudtam befejezni, mert Winter félbeszakított.
- De igen Josh a tesóm és mindenki onnan ismer! Már meg se lepődök! - forgatta meg a szemét.
- Bocsánat én nem akartalak - Winter megint a szavamba vágott.
- Nem, én nem akartam bunkó lenni, csak tudod már egy kicsit unom, hogy az öcsémről ismer mindenki.
- Persze ismerős a szitu. Nekem is van két testvérem.
- Amúgy nagyon örülök, hogy megismerkedtünk! Igazából kérdezni szeretnék tőled valamit! - mondta Winter.
Észre se vettem Becca mikor hagyott ott minket.
- Mondd csak!
- Szóval ha jól tudom fotós vagy, igaz?
Bólintottam egyet, mire Winter folytatta.
- Szeretnénk egy olyan fényképészt, aki szinte családtag lesz és a családból mindenkit tud fotózni, ha szükség van rá. És mivel te egy nagyon aranyos lánynak tűnsz ezért rád gondoltam. - mosolygott a lány.
Nem tudtam erre semmit mondani, nagyon jól esett, hogy rám gondolt, de én mégiscsak Liverpoolban élek és nekik Amerikában lenne szükségük rám.
- Winter köszönöm, de még átgondolom, ha nem probléma.
- Persze, és még egy dolog... Ha gondolod átjöhetnél holnap vacsorára, hogy még jobban megismerjük egymást! - mondta Winter.
- Köszönöm szépen a meghívást és ígérem ott leszek! - mosolyogtam.
- Rendben, akkor itt a címünk és a telefonszámom. Majd hívj, ha szeretnél valamit. De akkor nem is zavarlak tovább, holnap hatkor találkozunk! - mosolygott Winter és elment.
Délután öt óra lehetett amikor elindultunk a szállodába. Vacsoráztunk, beszélgettünk és utána elmentünk aludni.

Ennyi lett volna ez a rész! Remélem tetszett! És köszönöm Fruzsinak a segítséget! 😂😂❤️

(Elnézést a helyesírási hibákért!)