It's time to grow up... (Joshua Bassett ff)

8. Rész

- Jaj Josh igazán nem kell és nem is fogadhatok el semmit!
- Nem érdekel mit mondasz rá, muszáj lesz elfogadnod! Szóval van egy házam, amit nem használok Los Angelesben. De eladni nem szeretném és így semmi értelme, hogy üresen áll. Én elég közel lakok ahhoz a házhoz, egy másik lakásban, már, ha ez számít. Szóval úgy gondoltam, hogy mivel alapból angol vagy és gondolom nincs házatok Amerikában, szeretném neked adni.
Amikor elmondta az ötletet, meg sem tudtam szólalni. Hirtelen egy könnycsepp futott végig az arcomon, de gyorsan letöröltem.
- Valami rosszat mondtam? - kérdezte szomorúan Josh.
- Nem, dehogy csak én ezt nem fogadhatom el, tényleg. Köszönöm és nagyon jól esik, hogy rám gondoltál!
- Itt a telefonszámom, ha bármi van keress és kérlek, ha én hívlak is vedd fel! - nevetett Josh.
Amikor megfordultam, hogy elindulok hirtelen hátulról megölelt.
Megfordultam és visszaöleltem, utána pedig lementünk a lépcsőn és visszaültünk az asztalhoz.
- Akkor szeretnék még egyszer elnézést kérni, azért amiket mondtam! Nagyon remélem, hogy Tessa lesz a családunk fotósa! És még egy dolog. Tessa Los Angelesbe költözik, abba a házamba, amit már nem használok! - mosolygott Josh.
Mindenki arcán egyszerre láttam a meglepettséget és az örömöt.
- Nagyon örülök, hogy Tessa a családunk része lesz! - szólalt meg Alison.
- Akkor koccintsunk Tessre! - mondta Winter.
Az este további részében már megkedveltem Josht is és mindenkivel nagyon jóba lettem. Nagyon örültem, hogy része lehetek ennek a családnak, még ha fotósként is.
- Elég későre jár, jobb lesz, ha hívok magamnak egy taxit. - mondtam.
- Nem kell taxi, elviszlek én! - mondta Josh.
- Ugyan fáradj ezzel! Inkább pihend ki a mai napot.
- Nem tényleg, szívesen elviszlek. Legalább találkoztatok a családoddal is.
- Okés, köszönöm. Akkor mindenkinek további szép estét! - köszöntem el a többiektől.
Beültünk Josh kocsijába és elindultunk.

Ennyi lett volna ez a rész! Köszönöm, hogy elolvastátok!

(Elnézést a helyesírási hibákért!)