Rómeó és Rómeó | Vkook ff.

In Yeop

Jungkook a megbeszéltek szerint ebédelni készült Jiminnel és Joval. Az étkezdében már nagy volt a hangzavar, ahogy majdnem minden asztalnál ebédelt valaki. A három fiú gyorsan elvettek egy egy menüt, majd egy szabad asztalhoz sietve lehuppantak rá.

-Beszéltem anyámmal. Szeretne megismerni, szóval kért, ha lehet, hogy valamelyik délután hozzalak át egy vacsira. Benne vagy? - szólalt fel Jimin, miközben az ételét keverve Jungkookra nézett.

-Aha! Mikor? - kérdezte Jungkook az első falatot szájához emelve.

-Mondjuk ma? Ráérsz délután? - a kérdésre a fiú csak mosolyogva bólintott. Már épp a következő falatot ette volna, amikor megint eltalálta valami a fejét. Az előre bicsaklott, oly annyira, hogy az arca találkozott a tányérján lévő csípős étellel. A fűszer marta Jungkook arcát, és majdnem hogy a szemét is kiégette.

-A football pálya odakint van Yeop! - kiáltotta el magát Jo, miközben Jimin igyekezett letakarítani Jungkook arcát. Jungkook szemei bekönnyesedtek, ahogy a szemeit marta a csípős fűszer, így Jimin jobbnak látta, ha elkíséri a mosdóba.

-Hova hova? - kérdi Jungkook számára egy ismeretlen hang, de Jimin jól tudta, hogy Yeop egyik majma az, aki most útjukat állta.

-Félre idióta! - noszogatta volna arrébb Jimin, de a másik srác vissza lökte őt, sokkal erősebben. Jimin hirtelen engedte el Jungkookot, miközben hátra esett. Már épp felkészült a padlóval való találkozásra, mikor két kéz megtartotta. Felpillantva Min Yoongi állt felette, szúrós szemmel nézve a srácra, aki meglökte Jimint. Taehyung is felbukkant, amint meghallotta, hogy mi folyik az ebédlőben. Semmi másra nem tudott gondolni, csak arra, hogy Jungkooknak baja eshetett. És volt is baj.

-Befejezni! Mit képzelsz magadról Yeop, mit csinálsz?! - kiáltja el magát Taehyung tajtékozva nézve egykori legjobb barátjára, egyben unokatestvérére.

-Én semmit! - mosolygott gúnyosan az említett srác. Taehyung egy "még nem végeztünk!" nézéssel ragadta meg gyengéden Jungkookot, és vitte magával a gyengélkedőre.

-Jól vagy? - kérdezte halkan, aggódón.

-Nagyon csíp! Rohadtul fáj a szemem! - nyögi ki Jungkook nagy nehezen, szaporán véve a levegőt.

-Tarts ki, mindjárt ott vagyunk! - célzott ezzel a nővér szobára. Hátuk mögött Jimin szorosan követte a két fiút, ahogy Yoongi, Hoseok és Jo is. Jimin első sorban Jungkook miatt aggódott, másod sorban Taehyung miatt. Úgy gondolta, hogy Taehyungnak köze van a történtekhez, és csak azért törődik ennyit Jungkookkal, hogy a közelébe férkőzhessen.

A nővér szoba ajtaját kivágva érkezett meg a csipet csapat, amire a nővér ijedten kapta fel a fejét. Amint látta mi történt, Jungkookhoz szaladt, kezében egy tű nélküli óriás fecskendővel. A mosogató tálca felé mutatott Taehyungnak, aki csak némán vezette oda Jungkookot. A nővér a csapot megnyitva vizet fröcskölt Jungkook arcára.

-Mr Jeon, fordítsa felém a fejét! - szólt a nővér, ahogy kezét gyengéden de határozottan tette a fiú arcára. Jungkook szófogadóan fordította arcát a nő felé, habár semmit sem látott. A nő a fecskendőt felemelve egy vattával a másik kezében, igyekezett kimosni Jungkook szeméből a csípős fűszert. - Ki meséli el, hogy mi történt?

-Yeop in labdát dobott Jungkook fejéhez, mai nap másodszorra. Jungkook épp közel hajolt az ételéhez, mikor a labda eltalálta, és az arca bele esett a csípős kajába. - hadarta Jimin, miközben egy sarokban ácsorogva figyelte mit csinál a nővér. Taehyung érdeklődve fordul felé, ahogy a srácot hallgatva megtudja, nem először találta fejen Jungkookot egy focilabda.

-Jelenteni fogom az igazgatónál! Jungkook, azt tanácsolom, hogy mára menj haza! Holnap majd reggel jelentkezz az igazgatónál, és mondd el neki mi történt! - szól a nővér szigorúan.  - Értesítem a szüleidet, hogy jöjjenek érted, és vigyenek haza! - szól, amint végzett.

-Jó, de nincsenek otthon. Üzleti úton vannak. - szólal fel Jungkook halkan. A szemei még most is fájnak, és könnyeznek.

-Akkor valakinek haza kell kísérnie.

-Én tudom hol lakik. - szólal fel Taehyung, ezzel mindenkit meglepve.

-Honnan? - szólal fel Jimin idegesen, amire Jungkook már teljes pánikba esik. Mit mondjon most a barátjának?

-Lényeges az most? - fordul hátra Taehyung, dühösen nézve Jiminre. Számított arra, hogy Jimin majd megvédi Yeoptól, ha kell, de csalódnia kellett benne.

-Jól van Mr Jeon, kész van, nyissa ki a szemét, és nézzen rám! Mondja mit lát? - mondja a nővér, majd a fiú úgy tesz, ahogy kérte.

-Kicsit homályos. És fáj a fénybe nézni. - mondja, miközben a nő egy világító tollal vizsgálja Jungkook szemeit.

-Oké, nem látok sérülést. Haza mehetsz! - ezzel két igazoló papírt kezd el írni, aminek elvégeztével Taehyungnak ad. - Csak óvatosan!

-Úgy lesz, köszönjük! - ezek után mindenki kiment a folyosóra, ahol idő közben nagy lett a csend, mivel becsöngettek.

-Nekünk órára kell mennünk, később beszélünk Tae! - szólalt fel Yoongi, majd lepacsizott az említettel.

-Jobbulást JK! - paskolja meg finoman a fiú vállát Hoseok, majd Yoongi oldalán órára mennek.

-Hazudtál nekem! - tör ki hirtelen Jiminből az, ami már azóta böki a csőrét, mióta megtudta, Taehyung tudja hol lakik Jungkook. Egyből össze rakta, hogy Jungkook hazudott a tegnapról.

-Én... - kezdett bele Jungkook de Taehyung közbe szólt.

-Tegnap hazáig követtem Jungkookot, miután szólt, hogy nem érzi jól magát! - szólal fel, ezzel meglepve Jungkookot és Jimint is.

-Hogy? - Jungkook hangot adva meglepettségének óvatosan néz fel Taehyung alakjára. Nem egészen látja, hogy mit mutat a fiú arca, de ahogy hangjából gondolta, elég mérges.

-Hogy mit csináltál? - hitetlenkedik Jimin is.

-Jól hallottad! De te mi jogon háborodsz fel? Vigyáznod kellett volna a barátodra! - Taehyung kiadva dühét bök mérgesen Jiminre, aki felfújja magát, mint egy gömbhal, mérgében.

-A te rohadt kuzinod dobta fejbe a kicseszett labdájával, nem én! Úgy is tudom, hogy közöd van ehhez az egészhez! - kiabálja, mellyel visszhangot ver az üres folyosón.

-Kurvára szarok a rohadt kuzinomra, és nekem ehhez semmi közöm nincsen! De jó, hogy minden rosszban engem látsz meg elsőnek!

-Még szép, mert minden a te hibád! - Jungkook a veszekedésben olyan fejfájást kap, hogy testével akaratlanul is az őt tartó Taehyungnak dől.

-Befejezni! Menjetek óráta, te pedig vigyél haza! - kiáltja el magát Jungkook, rendre osztva a társaságot. Jo egy bocsánatkérő pillantással húzza el Jimint, aki szikrákat szóró szemekkel nézi Taehyungot egy ideig, majd fordul előre.

-Sajnálom! - szólal meg halkan Tae, felkeltve ezzel Jungkook figyelmét.

-Mit?

-Az előbbi jelenetet, illetve az ebédlőben történteket. - sóhajtja Taehyung, miközben karon ragadva Jungkookot, húzni kezdi a kijárat felé.

-Köszönöm! - mondja ugyan olyan halkan Jungook, amire most Taehyung kapja fel a fejét, érdeklődve nézve a fiúra.

-Mit?

-Hogy segítettél az étkezőben, és hogy kiálltál mellettem Jimin előtt. Meg, hogy haza viszel. - mondja a fiú, miközben a szívét bánat kezdi szorítani Jimin barátja miatt. Nem esik jól neki, hogy becsapja barátját, de amilyen haraggal fordult felé az előbb, az megrémítette.

Taehyung észre véve a fiú hirtelen rossz kedvét, magához rántja, szorosan karjaiba zárva Jungkookot. Kook először meglepődve, majd kicsit kipirult arccal bújik Taehyung ölelésébe, ahogy érzi a szívét szorító fájdalmat enyhülni. Taehyung mellett boldognak érzi magát, úgy mint soha, és ezt a másik fiú is így gondolta.

Egy ideig egymást ölelve a folyosón álltak, majd végre elindultak lassan haza felé.