Az álmomat jelképezi ez a kabát, amit narancssárgán tündökölni látsz.
Próbáltam minél pontosabban ábrázolni, hogy ez is segítsen elképzelni a érzéseket, amiket én éltem meg.
Akárki is az, képzeld bele a példaképed!
Mert az én példaképem ebben a kabátban felém lépett és nagy mosollyal arcán megköszönte, hogy eljöttem hozzá.
Hosszú, szoros, szívmelengető ölelése elfelejtettette minden gondomat. Hiszen úgy fogott magához, mintha egy sziklaszirt szélén egyensúlyoznánk. Mintha előtte azon gondolkodtam volna, hogyan ugorhatnánk.
És ő nem engedett el csak úgy: megbizonyosodott róla, hogy biztonságban válok el tőle. Addig ölelt, míg elszívta minden magányt belőlem. Mosolya beragyogta az egész szobát, karjai távolodtak, de melege nem.
Ami pedig marad belőle?
Ez a kabát, és a világ boldogan kelt.
21/04/22
YOU ARE READING
Jegyzetek egy elveszettnek
Short StoryEz egy olyan szöveggyűjtemény, ami álmok, érzelmek és élmények papírra vetett változatát tartalmazza. Soknak keresem és olyan is lehet, aminek soha nem találom majd a végét.
