Teresa:
-Figyelj, hagyjuk ki belőle őket.-remegett meg James hangja.
-Jaj.. de így nincs benne semmi muris.-nyafogott Aaron.-Úgy tudom még mindig gyenge vagy.-váltott gyorsan témát. Viszont azt a tűt nem akarta elvenni a nyakamtól.-Meg magadat se tudod kontrollálni. Susan nem lenne büszke rád.-biggyesztette le az ajkát. Ki lehet az a Susan?
-NE MERD A SZÁDRA VENNI A NEVÉT!-kiáltotta a fekete hajú. Szemei elteltek haraggal. Egész testében remegett a dühtől. Aaron lelökött a földre és felnevetett.
-Végre hajlandó vagy komolyan venni, igaz?-mondta.
-Teresa MOST menjetek és ne várjatok meg csak fussatok amilyen gyorsan csak tudtok.-sziszegte James. Felpattantam a földről. Megragadtam Eric karját aki eddig mozdulni sem tudott félelmében. Kiszaladtunk az ajtón és rohantunk ahogy csak a lábunk bírta. Nem akartam ott hagyni a fiút azzal az őrülttel de ha bármelyikünk is le tudja győzni az ő. Az ha mind a hárman futunk nem lett volna jó ötlet mert pillanatok alatt utolért volna. És mintha James ismerte volna. Jelenleg csak a menekülés az amit tenni tudok.
James:
Ahogy már nem éreztem Teresat és Ericet a haragom mint egy bomba kirobbant belőlem. A szemfogaim még hosszabbak lettek. Erőm és gyorsaságom megsokszorozódott. Pillanatok alatt olyan harc vette kezdetét amit egy átlag ember nem tudott volna követni. A végén a földön találtam magam Aaron pedig rajtam ült és a kezeim és lábaim nyomta a talajhoz. Morogtam tehetetlenségemben.
-Nagyon régóta nem játszottam ilyen jót.-felemelte a fejét így megláthattam az arcán elterülő gonosz mosolyt.-Hagyd abba a morgást nem vagy te kutya.-Orromból éreztem, hogy vér folyik vékony csíkban.
-Eressz.-sziszegtem ki a fogaim között.
-Ahogy kívánod.-legnagyobb meglepetésemre felállt. Ezt kihasználva felálltam. Alkaromon hatalmas vágást pillantottam meg. Eddig észre se vettem.
Kicsit szédültem de nem adhatom meg magam végül is a célom a megölése. Azért amit tett anyával. Mert aki itt áll előttem ő, csakis ő tehet anya haláláról. Ő szúrta le aznap. Ő szelte végig a hátam a késével.
Hirtelen nyugalom szállt rám. Talán a vérveszteség miatt? Elkezdtem kuncogni. Valamiért elég viccesnek találtam a helyzetet. Aaron zavart arcot vágott. Ekkor kiszakadt belőlem a kacagás.
Aaron:
Nem értem miért röhög ez a taknyos. Talán túlságosan beütötte a fejét?
-Ez olyan vicces.-mondta miközben felemelte a fejét. M-mi történt a jobb szemével? Mintha fekete repedések indultak volna ki belőle. Az egész fekete lett kivéve a sárga függőleges pupillát.
Próbáltam nyugalmat erőltetni magamra. Egy ismeretlen képességű vámpírral állok szembe. Megküzdjek vele vagy meneküljek? Inkább a menekülés.
-Majd legközelebb megölhetsz.-mondtam és már el is tűntem a szeme elől.
Eric:
-Teresa várj!-ébredtem fel révületemből. Már vagy 5 perce futottunk megállás nélkül mire meg tudtam szólalni.-Vissza kell mennünk te is tudod, hogy még James se tudja legyőzni azt a férfit.- a lány megfordult szemében könnycseppek ültek.
-De mit tudnánk tenni? Értesítenünk kell a rendőrséget.-motyogta.
-Figyelj!-fogtam meg a kezét.-Mi van ha megsérült? Azon az őrülten látszott, hogy csak James érdekli. Vissza kell mennünk mire a mentők vagy a rendőrök megérkeznének lehet, hogy elvérzik. Sietnünk kell.-elkezdtünk vissza fele futni.
ESTÁS LEYENDO
Vérszomj
VampirosA 15 éves fiú, James Brooks anyja gyilkosán akar bosszút állni miközben próbál beilleszkedni az emberi társadalomba. Vajon sikerül a vámpírnak barátokra lelni? Ki a titokzatos gyilkos?