Még mindig popcorn✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

🍿1.rész🍿

Taehyung szemszöge:

Mai is hosszú napom van, megállás nélkül dolgozom. Hol a papírokat bújom, hol rohangálok. Az egyik híresebb manga író, megint késésben van a legújabb szerzeményével. Sosem tudja időben beadni, folyton szegény Yoranak kell elmenni hozzá személyesen. De akkor alaposan kiossza, bár nem nagyon hat rá. Szerencsétlenségemre, én velük dolgozom, volt hogy nekem kelet elmenni hozzá. Mit ne mondjak, elférne ott egy takarítás, de hát író.

- Mikor végzel Taehyung?- áll meg előttem főnököm, Mr. Baek.

- Nem igazán tudom.- vakarom meg tarkóm.- Miért uram?

- Taehyung.- ül le asztalom tetejére.- Már mondtam, ne magáz.- mosolyog rám.

- Sajnálom.- hajtom le fejem.

- Ne.- nevet fel.- Ha kész vagy, eljössz a Sherilbe?

- Sheril?

- Igen, oda szoktunk menni. Amolyan hagyomány.

- Más is lesz ott?- kérdezek rá.

- San is jön.- bólint.

- Nem is tudom.- húzom el a szám.

- Na, jó lesz.- paskol kézfejemre,persze egyből elrántom.- Kicsit lazulunk.

- Hát jól van.- bólintok.

- Remek. Egy óra múlva akkor.- hagy is ott.

- De....Ah, mindegy.- temetkezek vissza a munkába.

Miután kész lettem, írtam Jungkooknak hogy én is később megyek haza, persze azt is elmondtam miért. Nem nagyon tetszett neki, de megértő volt.

- Na? Mehetünk?- jön főnököm.

- Persze.- kapcsolom le a lámpát asztalomon és veszem fel a zakóm, telefonomat pedig gyorsan a zsebembe helyezem.

- Akkor indulás.- megyünk a lifthez.

Az utat az ő kocsijával tettük meg. Engem ma Jungkook hozott, mert tönkre ment az enyém. Úgy volt,hogy akkor metrózok haza.
Most eszembe jutott, hogy Jungkook a férjem és mennyire is szerencsés vagyok vele. Annyira szeretem. Nem sokára lesz a második évfordulónk. Életem egyik legszebb napja volt az esküvőnk.

- Milyen italt kérsz?- hajol hozzám, Mr.Baek.

- Csak egy kólát kérek.- mondom neki, amire nevetni kezd.

- 2 Sex on the Beach.- kiabál a pultosnak, felém fordulva pedig kacsint rám.

Mi az isten? Ez most komoly?

- Hol van San?- kérdezem meg, kicsit kérdően néz majd gyorsan rendezi magát.

- Azt mondta később jön.- ránt vállat.- Na de mesélj.

- Miről?

- Az italok.- rakja le nekünk a férfi és megy is tovább.

Kicsit bele kortyolok, régen ittam már. Nem szeretnék nagyon inni, haza is kell jutnom.

- Mi van veled? Folyton csak azt látom, hogy dolgozol. - könyököl fel a pultra és úgy néz engem.

- Elvagyok a munkámmal.- rántok vállat.- Aztán ha haza megyek vagy csinálok vacsit, vagy rendelek. Olykor Jungkook próbál meg ügyeskedni.- mosolyodom el az emléken, mikor egyszer arra mentem haza, hogy lángol a konyha ruha.

- Aha. Semmi más nincs? Szoktatok eljárni vagy valami? Vagy még azt se tudja megadni neked.- mondja halkan a végét és kortyol italába.

Megrázom fejem és válaszolok.

- Nekem minden perc vele különleges, csináljunk bármit. Amúgy meg de, szoktunk eljárni.- válaszolok kicsit flegmán.

- Megsértettelek? Nem akartalak.- szabadkozik egyből és rakja kezét combomra.

- Nem, dehogy.- mondom zavartan, miért csinálja ezt?

- Hello.- mondja egy mély hang mögöttem, persze egyből felismerem.

- Hello.- köszön vissza Mr.Baek. - Ki vagy?

- Ő Jungkook.- fordulok felé mosolyogva.- Hogy hogy itt vagy?- karolom át nyakát, mert beállt két lábam közé és derekamat átöleli.

Nem válaszol, egyből ajkaimra hajol és keze lejjebb vándorol seggemre, amibe bele markol. Bele nyögök a csókba, baromira szégyellem magam, a főnököm itt ül és néz. Mikor elválunk, picit nézzük egymást.

- Jöttem érted.- válaszol az előző kérdésemre. - Mehetünk?

- Persze.- puszilok szájára.- Mi megyünk is.- mondom főnökömnek.

- De nem rég jöttünk.

- És mi megyünk is.- mondja Jungkook mély hangon. - Szívem.- fogja meg kezem, idő közben, mert leszálltam a székről.

- Viszlát.- hajolok meg.

- Szia.- néz el Jungkookról rám,de ahogy rám is néz, elmosolyodik.

Gyorsan hagytuk el a helyett, kicsit túl gyorsan, mert Jungkook szinte rángat.

- Jungkook!- kiabálok rá mikor kiértünk.

- Sajnálom.- húz magához és tapad ajkaimra.- Csak azt akarja ami az enyém!- néz elsötétült szemekkel rám.

- Nem vagyok egy tárgy.

- Tudom, te az én felességem vagy.- vigyorodik el.

- Anyád.- csapom meg.- Férfi vagyok.

- Igazán? Amikor alattam nyögsz, akkor is?- pirulok el.

- Hagyjál!- lököm el fejét, mert csókolt volna meg. Helyette nyakamat vette célba és kezdte el csókolgatni,amire eldöntöm a fejem, hogy jobban hozzá férjen. Sóhajtozni kezdek és hajába túrok. Hagyom, hogy megjelöljön, itt kint az utcán.

- Az enyém vagy.- morogja és hint egy utolsó csókot meggyötört nyakamra.

- Én nem tudom kié vagyok.- mosolyodom el szemtelenül, amit elsötétült szemekkel néz.

Sziasztok Tiglánaim❤️🐯
Itt is a MÁSODIK ÉVAD!!!!!!!!!!!
Remélem hogy tetszik nektek és tetszeni is fog nektek❤️ igazán még én se tudom, mi hogyan lesz. Minden útközben fog jönni❤️
Nagyon szépen köszönöm, annak aki irt❤️❤️❤️ nagyon köszönöm, nagyon nagyon jól esik h ennyien szeretitek ezt a sztorit🥺🥺🥺❤️
Legyetek jók❤️ pusziiiiiiii💕