Még mindig popcorn✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸 (Befejezett)

🍿28.rész🍿

Végül nálunk maradtak anyuék és Mrs. Jeon-ék. A nagyiékat pedig megkapta a Yoonmin páros amin annyit nevettem. A nagyi már előre eltervezte a korán kellést, főzés, takarítás. Jiminnek nem volt baj, hiszen ő eddig is korán kelt. Viszont Yoongi arca, na az mindent megért. Hosszú lesz ez a kis idő ameddig itt maradnak, bár én nem bánom.
Viszont azt igen hogy egyik párosnak a kanapén kell aludnia, fel ajánlottuk Jungkookal hogy mi alszunk, de ezt ellenezték. Így megbeszélték hogy egyik este ez a páros alszik a másikon pedig a másik.

Reggel jó illatokra kelek fel, kibontakozok Jungkook szorosan ölelő karjaiból és kitotyogok a konyhába. Anyukám és Mina voltak.

- Jó reggelt.- ölelem át anyut hátulról és adok arcára egy puszit és bújok nyakába, be szívva anya illatát.

- Jó reggelt Kis Macim.- mosolyodik el.

- Jó reggelt TaeTae.- mosolyog rám Mina.

- Mit csináltok?- kérdezem meg.

- Tojást - baconnel, hozzá pirítóst -lekvárral és.- néznek egymásra majd vissza rám.- Palacsintát!- csillognak fel szemeim.

- Ez az! Annyira hiányoztál.- ölelem jobban.

- Persze. Én vagy a főztöm?- kérdezi meg sértetten.

- Hát.......te is........

- Kim Taehyung!- csap kezemre, én pedig elengedem nevetve.

- Persze hogy te anyukám, de amiket főzöl, sütől.- rakom össze két kezem és hunyom le egy pillanatra pilláim. - Isteni. - nézek rájuk, ők pedig nevetve folytassák az ételt készítését.

- Inkább keltsd a fiúkat és te is öltözz fel. - adja ki az utasítást anyu.

- Igen is asszonyom.- szalutálok egyet neki és megyek is a nappaliba, ahol apu fent van. - Jó reggelt.- ülök le.

- Jó reggelt.- néz rám, majd újra gondolataiba merül.

- Baj van?- kérdezem meg.

- Csak aggódom az állatok miatt.- sóhajt.- Arra az idióta külföldire kellet bízni. - furán nézek.- Mr. Styles.

- Ohhh.- mondok csak ennyit.- Biztos jó kezekben van apu.- nyugtatom meg.- Anyuék kérik hogy tisztálkodj meg és ülj asztalhoz.- kellek fel és megyek tovább.

Utam a vendég szobába vezet, ahova bekopogtok és egy"Szabad" után, be is megyek.

- Jó reggelt. A nők kérik hogy öltözzön fel és reggeli.- mosolygok apósomra.

- Jó reggelt és köszönöm Taehyung hogy szóltál.- kel fel az ágyból.- Régen aludtam ilyen sokat.- annyira aranyos, olyan komás mint Jungkook szokott lenni és nagy papi pizsiben van. - Minden rendben veled Taehyung?

- Igen, köszönöm.- biccentek fejemmel, közben ő ruhát keres.

- Ennek örülök. Borzasztó ami volt.- rázza fejét.

- Igen, az volt.- bólintok.- De elmúlt és nem szeretnék erről beszélni Mr.Jeon.

- Megértem.- néz rám.- Bármire szükségetek van, vagy tényleg csak beszélgetni szeretnél, én itt vagyok.- ez nagyon jól esik most a szívemnek, nem tudom mikor volt velem ilyen kedves Mr.Jeon.

- Köszön szépen, jól esnek szavai.- mosolyodom el halványan.- De semmire nincs szükségünk és ha beszélni szeretnék, akkor fel keresem magát. - mosolygok.

- Legyen így.- viszonozza mosolyom.

- Nem tudom hogy anyukám említette-e.- billenek át másik lábamra és piszkálom pólóm alját, zavarban vagyok.- De keres fel nekem pszichológust vagy ilyesmit.- vakarom meg tarkóm zavarban.

- Üljünk le Taehyung.- mutat az ágy felé.

Leülünk mindketten és megfogja kezem, amire kikerekednek szemeim.

- Ne ijedj meg.- nevet fel halkan.- Nem vagyok olyan gonosz.- végül is, tényleg nem. Sok mindenben segített. - Nagyon aggódik érted mindenki. Te akarsz menni vagy anyukád miatt mész?- elnézek más fele és számat kezdem el rágcsálni.

- Nem tudom.- suttogom.

- Mit érzel?- kérdezi meg.

Egy kicsit gondolkozom, hogy elmondjam-e neki. Olyan kedves próbál lenni velem és úgy érzem valakinek el kell hogy mondjam.

- Úgy érzem hogy mennem kell. Szerintem kisebb trauma ért és tegnap...........

- Igen?- szorít kezemre biztatásként.

- Rossz gondolatok jutottak eszembe.....

- Milyenek?

- Hogy jobb lett volna ha elrabolnak, Jungkook boldogan élhetett volna IU-val és lett volna egy szép családja és nem én. - könnyesedik be szemem.- Amikor fogva tartottak IU folyton szembesített vele hogy milyen kövér vagyok és csúnya, nem Jungkookhoz valló, ő pedig milyen szép. Még azt is meg mutatta milyen ruhában lesz a randin Jungkookkal és elmesélt mindent.- sírom el magam.

Szorosan magához húz és megölel, hátamat pedig simogatni kezdi.

- Taehyung, örülök hogy te vagy a fiammal és nem az a ribanc. Vagy bármelyik más. Te egy igazán céltudatos erős fiú vagy, aki előtt nincs akadály. Valóra váltottad az álmod, életed szerelmével össze kötötted az életed. Ne mond nekem ezek után, hogy csak úgy feladnád! Te erős vagy! - szipogok párat még és elhúzódóm, szemeimet megtörlöm.

- Köszönöm.- nézek rá hálásan.- Nem fogok többször ilyenekre gondolni.

- Ha kerestettek pszichológust járj el mindig. Ő is segíteni fog neked és kis idő után, már nem is fogsz ilyenekre emlékezni.

- Így lesz.- bólintok.- Még sosem hallottam káromkodni.- nevetem el magam.

- Nem stílusom.- mosolyodik el. - Amit pedig a családról mondtál, azt te is össze tudod hozni.- vereget vállon és kell fel.

- Köszönöm.- kellek fel és megyek át hálónkba, ahol szerelmem még mindig az igazak álmát aludja.

Halkan mászok rá és kezdem el arcát birizgálni.

- Jungkookie, kelj fel~

De csak egyet morog.

- Jungkook azt akarom hogy bennem legyél.- suttogom.

Erre persze kipattannak szemei és fordít helyzetünkön.

- Öltözz fel és reggeli.- nevetek fel.

- De hát az előbb-

- Csak azt akartam hogy kelj fel. - puszilok orrára.

Arcomra simít és mélyen szemeimbe néz.

- Miért sírtál?- kérdezi szomorúan.

- Semmi miatt.- fordítom el fejem.

- Taehyung.- fordítsa vissza.

- Csak apukád nagyon kedves volt velem és elsírtam magam rajta.

- Tényleg?

- Tényleg.- bólintok.- Elfogadott engem.- mosolyodom el.

- Már réges rég, csak eddig nem mondta.- csókol ajkaimra. - És elpityeregtél.- kuncog fel. -Aranyos.- csókol újra meg.

___________________________
Sziasztok Tiglánok🐯❤️
A hibákért bocsi💜
Taehyung és Mr.Jeon kapcsolata sokat javult🥰 Reméljük minden így marad💜
Szerelmes lettem Jungkook zenéjébe és miközben írtam a szöveg járt a fejemben🤍🥰
Legyetek jók❤️pusziiiiiiiii💕💕💕💕💕