ꜱᴀᴠᴇᴅ ᴍᴇ {ɢᴀᴀʀᴀ ꜰꜰ} ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

| 10K KÜLÖNKIADÁS |

Annyira köszönöm a 10K-t! Nem hiszitek el mennyire boldoggá tesz hogy ennyien olvassátok. Pontosan ezért hoztam nektek egy meglepetés részt, és habár nem Karácsony van, szerettem volna nektek megmutatni milyen egy ünnep Gaaraéknál. <3 Élvezzétek és remélem tetszeni fog!
————————————————————

A fa tökéletesen állt a nappali közepén. Szinte égig érő volt, hatalmas. Csupán egy gond volt vele. Üres volt. Naruto szerette volna ezt a fát, mert ez volt a legnagyobb. Állítása szerint a Jézuska hamarabb fog eljönni, ha meglátja mekkora fával készültünk.

- Mami fel akarom díszíteni a fát! - nyafogott Naruto az ölemben ülve. - Nem akarom lekésni az ajándékomat! - kiskutya szemekkel nézett rám, mire elnevettem magam aranyosságán.

- A Jézuska úgyis elfog jönni hozzád, ha nem tökéletes a fa. Ugyanis a karácsony nem az ajándékokról szól. - simogattam meg arcát. - A Karácsony a szeretetről szól. A Jézuska pedig mindenkit szeret. - meséltem mosolyogva.

- De hát minek hozott apa fát ha nem díszíthetem fel? - durcáskodott, mire megpöcköltem az orrát.

- Nem azt mondtam, hogy nem díszítheted fel a fát. Csak annyit mondtam, hogy teljesen mindegy mennyire van feldíszítve, hiszen a Jézuska hozzád jön. Egyébként meg idd meg a forró csokidat, mielőtt kihűl. - emeltem fel a poharat az asztalról, majd óvatosan itatni kezdtem.

Ezek után felálltunk, majd szép lassan elkezdtük feldíszíteni a karácsonyfát.

Pár perccel később kinyílt az ajtó, feltételezem Gaara megérkezett. Egy másfél órával ezelőtt hagyta el a házat, hogy meglepje Narutot. Ahogy rápillantottam, ajkaim széles mosolyra húzódtak. Vörös öltözéke nagyon viccesen és aranyosan állt rajta, ami miatt elkuncogtam magam. Gaara zsörtölődő pillantásokkal illetett, mire szúrós szemekkel néztem rá. Nem szerettem volna, ha a becsülete miatt elrontja ezt a különleges estét Narutonak.

- HO HO HO! - Gaara elmélyítette hangját, s úgy lépett beljebb a nappaliba. Naruto abban a pillanatban ugrott le rólam, s kezdett ugrándozni örömében.

- Nézd mami itt a Jézuska! - tapsikolt vidáman, majd amint Gaara leült a kanapéra ölébe invitálta a kisfiút. Mosolyogva néztem őket, s Gaarat ahogy a Jézuska bőrébe bújva próbál örömet szerezni Narutonak.

- Jó kisgyerek voltál, Naruto? - kérdezte kíváncsian miközben lassacskán előhalászta a jó alaposan becsomagolt ajándékot. 

- Hát persze, hogy jó voltam! - bólogatott hevesen. - Ez a legkevesebb, hiszen ha mami és papa nem lennének, akkor én még mindig az utcán volnék. - vált szomorúvá egy pillanatra, mire Gaara is és én is együttérző pillantásokkal illettük őt.

Gaara apró mosolyra húzta ajkait, s lágyan megcirógatta Naruto arcát, mire az elmosolyodott.

- Kapok ajándékot? - kiskutya szemekkel bámult Gaarara, aki alig bírta elfojtani feltörekvő kuncogását.

- Persze hogy kapsz! - mondta, majd kihúzta a vörös csomagolásba bújtatott csomagot. Naruto izgatottan vette át, s tépte le róla azonnal a fedőanyagot. Majd mikor megpillantotta a tartalmát, könnyes szemekkel, mosolyogva ölelte a Jézuskát, vagyis Gaarat.

- Ez az első családi fotóm! - szipogott, mire Gaara lassan simogatni kezdte a hátát.

- Őrizd meg, és ha újra jövök mutasd meg nekem! - mosolygott rá, mire Naruto hevesen bólogatni kezdett.

Ezek után kiemelte az öléből, ő pedig felállt.

- Vidd fel a szobádba és tedd olyan helyre ahol biztosan nem esik baja. - biztatta a fiút, mire az rögtön tett ahogy kérte.

Miután Naruto elhagyta a nappalit, Gaara azonnal felém fordult. Vigyorogva néztem rá, ő pedig kezeit azonnal derekam köré fonta.

- Soha többet nem leszek Jézuska! - mondta, mire felhúzott szemöldökkel néztem rá. - Most mi van? Miért nem lehet Kankuro?! - hisztizett, mire elnevettem magam.

- Egy évben egyszer kell eljátszanod. Az ő kedvéért, amíg fel nem nő. Láttad, hogy mennyire örült a képnek. - mondtam neki, mire felsóhajtva, s egyetértően bólintott egyet.

- Akkor is, tudod milyen érzés nem levegőt kapni ebben a bitang óriás szakállban?! - háborodott fel, mire felnevettem. Kezeimet nyaka köré fontam, és egy apró csókot nyomtam az arcára.

- Nem, nem tudom. - vallottam be mosolyogva. Gaara lassan közeledni kezdett felém, s kezeit szorosabbra fogta a derekam körül. Szemeimet behunytam, és -

- HÉ! Mami ne puszilózz a Jézuskával! - rohant felénk Nauro, mire azonnal szétrebbentünk. Naruto távol lökdösött engem Gaaratól, egyenesen be a konyhába. Gaarara néztem, és mind a ketten nevetni kezdtünk.

Hiába.. Van ami sosem változik.