A különleges képesség //Szüneteltetve//

Tizennegyedik Rész

-Tegnap volt hogy behatoltak a menedékre. Mostmár tudják hogy hol vagyunk, és ez így már nem biztonságos. Mondta James őrmester Edwardnak a jelentés után.
-Tudom jól. Kezdenek a dolgok mégjobban eldurvulni. Válaszolt Edward.
-Ha szabad egy szóra. Szólt közbe Dani.
-A múltkori bevetés után most sokkal sebezhetőbbek mint valaha. Lehet hogy tudják a Menedék egyik főhadiszállásának helyét, de még van ilyen főhadiszállásunk bőven a világon.
-Igen,  de azok vagy rossz állapotban vannak, vagy egyáltalán nem is használtuk őket, és teljesen romos. Vágott Edward Dani mondandójába.
-Igen, viszont más lehetőségünk nincs. Aztmondom, települjünk át egy másik főhadiszállásunkra, és közben indítsunk egy erős harcot az ellenség felé.
-Ez nagyon kockázatos. Mondta James.
-Ha nem mi lépünk először, akkor megteszi az ellenség. Erre példa a tegnap is. Helyeselt Ben is.
-Egyet értek, meg lehetne oldani. Itt vagyunk mi elitek, majd mi leszünk az elterelés... Amíg mi harcolni megyünk, addig ti, a családok, és az őrök át tudtok települni egy másik főhadiszállára.  Mondta Tia.
-Igen... Az építőerejüek meg maximum ittmaradnak veletek, és akkor ha lesből támadnának is, meg tudnak titeket védeni, ezen kívül pedig ha épségben elértek a másik főhadiszálláshoz, akkor azt helyre tudják hozni. Tette hozzá Nasi.
-Oké, akkor én ittmaradok, és megpróbálok segíteni a helyrehozásban. Mondta Ben
-Rendben, de akkor válassz az elit alakulatból építő erejű embereket, ez lesz egy külön osztag. A többiek pedig akkor mennek a csatatérre elterelésképpen, ezen kívül most ne fogjátok vissza magatokat, szedjük szét a szervezetet! Mondta lelkesítően James.
Edward még gondterheltnek látszott, de miután a legkisebb részleteit is megbeszéltük a tervnek, beadta a derekát.
Ben összeválogatta majdnem az összes építőerejű elitet a csapatába, így lettek vagy húszan.
James kapitány és a többiek az összes elittel a harcba indultak, így az építők megkezdték az áttelepítést.
Sikeresen áttudták telepíteni az összes családot a másik főhadiszállásba, így a helyreállításra tudtak fókuszálni.
Mindent aprólékosan kellett megoldaniuk, hogy ne legyen egy kis rész se, ami gyengepontá válhatna, ahol sebezhetőek lennénk.
Több órányi dolgozás meghozta a gyümölcsét az "építők" számára, mivel lakható, rendezett főhadiszállást tudtak építeni. Sajnos áram még nem volt a főhadiszállásban, így a tartalékgenerátorokra kellett hagyatkozniuk, viszont azokat is fel kellett újítani.
Idő volt mire megcsinálták őket, de minden simán haladt, így tudtak egy kevés kis áramot kinyerni, míg Annus, és András meg nem érkezik.
Mivel Annusék csatában voltak, így nem tudták a generátorokat feltölteni, úgyhogy a helyrehozott tartalékgenerátorok által kelltett kis árammal kellett kihúznunk.
Nem kellett sokat várnunk...
Körülbelül egy óra múlva az elitek már jöttek is vissza a csatából.
Meglepődtünk a látványtól, ahogy megérkeztek.
Csupa vérben úszott mindenki. Voltak olyanok, akiknek nagyon komoly sérülése volt, viszont azokat Toby ellátta.
-Mi történt!? Futott oda hozzánk Ben.
Viszont senkinek sem volt ideje válaszolni, azonnal futottunk Tiával az orvosiba.
Ben még csak azt sem látta mi történt Tiával, mivel mindenki körbevette, és kapkodott.
Befutottunk az orvosiba, és Toby azonnal megkeztde a gyógyítást.
Már út közben gyógyította Tiát, viszont ez nem volt elég.
Ben is odaért az orvosiba, és körénkfurakodott. Mintha megszűnt volna körülötte a világ, dermedten látta, ahogy Tia az orvosi ágyon fekszik, fél lábbal. Ben csak nézett maga elé, mint valami lekapcsolt robot, semmire se reagált.
Ré rázta fel az ilyedt állapotból.
-Ben!...BEN!! Kiabált rá.
Ben megfordult, és ránézett Rére.
-Ugye nem igaz!? Mondta még mindig ijedten. Kezdett félelmetessé válni a tekintete, bosszúval, szomorúsággal, és dühvel telt meg a szeme, lassan szikrákat is szórt.
-Ben! Nyugodj meg! Toby itt van! Egyszer sikerült neki eddig az elmondása szerint, hogy egy testrészt növesztett vissza egy embernek a regeneráció segítségével, de az rengeteg energiába került.
Tia maradék energiáját is felhasználta a gyógyításhoz, és jól halad. Tia most kábult állapotban van, sokszor elájul...
Émiék Tobynak segíteni Tia lábát visszanöveszteni.
Az összes maradék energiájukat Tia gyógyulására tették fel, úgyhogy ne aggódj, sikerülni fog! Csak az a lényeg hogy ne pánikolj be! Monta el a részleteket Bennek.
Látszott Benen, hogy lassan lenyugszik.
-Ré, mi történt veletek? Kérdezte meg.
-Mindent elmesélek, de most dolgunk van. Nasi, Dorka, és Émi ittmaradnak Tobyval, segíteni Tia lábának visszanövesztésében, úgyhogy nekünk kell ellátnunk a többi sérültet, ezenkívül összeszámolni az elvesztett embereket, és még rengeteg dolog, úgyhogy erre most nem érünk rá. Sorolta fel a teendők felét Bennek.
-Rendben! Az új főhadiszállás késszen van, csak apró simítások kellenek.
Mivel a két elektromossággal rendelkezőnk harcolni ment, így most jó lenne ha újra tudnák tölteni gyorsan az elektromos áramot a főhadiszállásban. Mondta Ben.
Annus és András hallották amit Ben mondott, és már siettek is a Reaktorokhoz.
-Az építőerejűekkel meg segítünk akkor az ellátásban. Mondta Rének.
-Rendben.
Nekikezdtek az elitek ellátásának, és gyorsan haladtak.
Nem volt annyi nagyobb sérült, mivel azokat Toby már a csatatéren kezelésbe vette, így igazából csak sebeket kötöttek, vagy vérzéseket állítottak el.
Mindenkivel végeztek, így azok mind Toby gyógyítására vártak.
-Akkor most össze kell számolnunk azokat, akiket a csatában vesztettünk el. Mondta Jahi.
-Tényleg! Áront nem láttam a tömegbe. Itt van? Vagy már bement a szobájába? Kérdezősködött mosolyogva Ben, viszont Jahi arcára csalódott tekintet ült ki.
Ben arca azonnal aggódó arckifejezést öltött.:
-Hol van Áron!?
-Áron... Már nincsen velünk... Tudatta Ré a rossz hírt Bennel.
Benhez nem kötődött annyira Áron, viszont még így is ledöbbent a hírtől.
-Hogy... Hogy történt?
-Átszúrták Tia szeme láttára. Nem ért időben Tobyhoz... Így nem tudtuk megmenteni... Mondta szomorúan Jahi.
Néma csönd lett. Ben nem tudott mit szólni ehez az egészhez.
A csöndet Toby törte meg:
-SIKERÜLT!!! Kiáltott boldogan oda hozzánk.
Megfordultunk, és befutottunk az orvosiba. Tia lábát teljesen sikerült visszanövesztenie, így ő most nyugodtan aludt az orvosi ágyon.
Émi az ágy végében, Dorka a kanapén, Napsi pedig a fotelben bóbiskolt.
Az edzők ott ültek a Tia melletti másik ágyon, és beszélgettek.
-Látom minden rendben van akkor! Mondta megkönnyebbülten Jahi.
-Na, menjünk ki innen, hagyjuk Tiát pihenni! Mondta Toby. Az edzők is felálltak, és kisétáltak. Nasit Dani, Dorkát Gergő, Émit Bence vitte ki az orvosiból, mindegyiküket egyenesen a saját szobájukba. Lefektették őket az ágyba, majd kimentek, és hagyták őket is pihenni. Az orvosiban Zeronak lett egyedül megengedve az ott tartózkodás, így ő leült a Tiával szebeni kanapéra, és türelmesen várt, hogy Tia felébredjen.
-Na, nekünk még van egy kis dolgunk! Mondta mosolyogva Annus.
-Jaj, tényleg! Akkor indulás is! Tette hozzá Jahi.
-Mi? Miről maradtam le? Kérdezte Ben, miközben elindult Réékkel.
-Elhoztunk egy velünk egyidős lányt a csatatérről. Egy kupolába zárták be, eszméletlen volt. Az egyik elitünk, Ádám talált rá, és elhozta a hátsó gyógyítópontra.

Ádám (képessége: sötétség)

-Úgyhogy most egy külön szobában van. Ádám vigyáz rá, ha felkel, akkor hogy legyen mellette ott valaki. Mondta Ré.
-Mit tudunk róla? Kérdezte Ben.
-Egyenlőre csak annyit, hogy Lily a neve. Válaszolt Annus.

-----------------------------------------------------------
Bocsánat a késésért, de itt van ez a rész is, remélem tetszett.
Eddig nagyon nem volt öttletem hogy mit írhatnék, de sikerült ezta  részt is összehozni, úgyhogy alakulnak a dolgok. 😊
Lehet hogy a közeljövőben több rész is kikerül, úgyhogy addig is jó olvasgatást! 💕
-----------------------------------------------------------