Szobatitok

S3 4. rész

Ádám szemszög

Sokkal nyugodtabban folytattuk a filmezést és mikor eljött a vacsora idő összeszedtük magunkat és lementünk viszont mikor az emeleti ablakból megláttam egy csomó kocsit a ház előtt lesokkolva álltam meg ezért Bence belém ütközött.
-Mi a baj? -néz le rám mire szótlanul az ablak felé mutatok.
-E..ezek.. -kezdek el dadogni -anya meghívta az összes ismerősét, hogy a.. -folytottam vissza egy káromkodást. Egy nyugodt szilvesztert akartam.. csak annyit!
-És ezzel mi a baj? -simított vállamra Bence mire egy kis feszültség feloldódott bennem. Mindig megnyugszok az érintésétől.
-A legtöbbjük beképzelt.. azt hiszik ők a világmindenség.. és a gyerekeik is ilyenek. Öltözzünk át mert így nem mehetünk le.. -sóhajtok aztán előveszem a telefonom és írok apának. Biztos a dolgozószobában van. Ő se szereti hogyha vendégek vannak a házban, ezért anya biztos meglepetésnek szánta az egészet. Viszont nem akarom, hogy azért kössenek bele Bencébe mert nem drága ruha van rajta..
[Anya meghívta a fél világot, hozz Bencének valami normális ruhát. KÉRLEEEEK] írtam le aztán beértünk a szobámba ahol elkezdtem ruhát válogatni.
-Flancos parti ugye? -kérdezi Bence miközben leül az ágyamra én pedig hümmögök egyet és tovább kutakodok majd találok egy új vörös inget -akkor.. jobb lenne ha nem mennék le, nem? Nincsenek drága ruháim és nem akarom, hogy miattam égj be.. -motyogta mire egyből szembe csapott a felismerés, és szégyellve magam megfordultam meg. Mekkora egy idióta vagyok!
Gyorsan odamenve hozzá az ölébe másztam majd arcát kezeim közé vettem.
-Sose szégyellnélek.. sose. Te vagy a mindenem.. -csókoltam meg mire ő derekamra simította a kezét -nem érdekelnek azok a sznobok ott lent.. és nem érdekel mit gondolnak. -néztem szemeibe mire elmosolyodott és adott egy újabb csókot és utánna kimásztam az öléből. Hülyeség volt egyből arra gondolnom, hogy mit fognak gondolni. Kit érdekel mit gondolnak?
-Szóltam apának, hogy hozzon neked valami ruhát de.. csak vegyed fel azt amit gondolsz... Amiben jól érzed magad. -dobtam félre a vörös inget ami a kezemben volt és kivettem a kedvenc rózsaszín ingemet egy hatalmas mosollyal.
-Abban dögös leszel. -vigyorodik el felém fordulva mire kicsit elpirulok és nekiállok öltözni. Végül vettem fel hozzá egy feszes fekete gatyát és kicsit összeborzoltam a hajam aztán Bencére néztem, de egyből el is érzékenyültem.
Az az ing van rajta amiben egyszer étterembe vitt engem. Olyan jó volt az az este..
Látszik a ruha darabon, hogy nem márkás viszont Bencén nagyon jól áll. Néhány mozdulatnál karjára feszül az anyag, viszont nem azért mert kicsit rá csak.. pont jókor feszül jó helyen!
-Tudom, hogy szexi vagyok de már folyik a nyálad.. -neveti el magát mire elpirulva  lesütöm a szemeim.
-Hülye.. -motyogom zavartan mire odalép hozzám és arcomra simítva megcsókol -gyönyörű vagy.. -suttogja mire minden vér az arcomba szalad és megdobban a szívem. Annyira szeretem.
-Anyád nagy tömeget csődített ide. -lépett be apa a szobába teljesen kiöltözve aztán végignézett rajtunk.
-Úgy látom erre.. -néz az ingre ami a kezében van -nincs szükség. -teszi le a székre a kinézetre is drága fekete inget mire hálásan mosolygok rá
-Na gyertek enni! Anyád már türelmetlen.  -mondja és elindul mire bólintunk egyet és megfogjuk egymást kezét Bencével és elindulunk le.
Lent tele volt minden emberekkel akik egyből odamentek apához köszönni és páran megjegyzték mekkorát nőttem habár én azt se tudtam ők kicsodák. Bence pár embernek bemutatkozott néhány meg szinte csak átnézett rajta. Az összekulcsolt ujjainkra kaptunk pár szúrós pillantást bár pont nem érdekelt. Mivel a vendégek miatt a vacsorának lőttek anya meglepetés kajás asztalához sétáltunk ami tele volt néhány ehetetlennek kinéző dologgal, így maradtunk a szokásos rágcsáknál amik így tökéletesek vacsorára..

Nagyon lassan telt az idő így beszélgetni kezdtünk mikoris hirtelen egy kezet éreztem meg a vállamon.
-Szia Ádám, milyen rég nem láttalak. -mondta idegesítő hangján anya egyik barátjának a fia. Eddig is utáltam ezt a srácot, mindig is akkora egoja volt, hogy a plafont verte.
-Szia Kevin.-ejtettem felé egy kamu mosolyt. Miután köszöntem neki visszafordultam Bencéhez, de a fiú közénk állt.
-Ki a haverod? -nézett rám mire vettem egy nagy levegőt.
-Nem a haverom, hanem a párom. És Bencének hívják. Bence ő itt Kevin. -nézek rá segítségkérően és ekkor visszapillantottam Kevinre aki kicsit elnyílt ajkakkal nézett minket, aztán elhúzva a száját kezet nyújtott Bencének és bemutatkoztak, viszont ekkor valami csoda történt.. egy rossz csoda.
Elkezdtek beszélgetni.. és csak mondták, és mondták. Bence egyik kedvenc sorozatára terelődött a téma.. nemtudom, hogy hogyan.. csak annyit tudok, hogy én nemtudok bekapcsolódni a beszélgetésbe mivel még nem néztem meg. Vagy 20 percig csak csendben álltam mellettük mikoris felesleges harmadiknak kezdtem magam érzeni és adtam Bencének egy puszit és elindultam fel a szobámba.
Nincs itt senki akivel beszélhetnék és 1 óra múlva éjfél..
Ebben a pillanatban visszanéztem Bencére a lépcső tetejéről viszont ugyan olyan jó hangulatban beszélgettek tovább, mint akik észre se vették, hogy eljöttem. Értem, hogy nem körülöttem forog a világ de Bence az én barátom és ha hárman vagyunk ne olyanról beszéljenek ami csak őket érdekli!

Már csak 5 perc volt éjfélig. Én a szobámban feküdtem és telefonoztam. Még csak fel sem néz, hogy mi van velem! Nem hiányzok neki? Jobban érzi magát Kevinnel mint velem?! Hát akkor legyen vele! -pörögtek a gondolatok a fejemben mikoris nyílt az ajtó és Bence jött be jókedvűen.
-Nem jössz le? Tök jó a hangulat és nemsokára éjfél! -mondja vidáman mire én csak vállat vonok.
-Nincs kedvem menni. -motyogom durcásan és szomorúan. Nélkülem érzi jól magát.. Nem is kellek neki.
Ezekre a gondolatokra kicsit könnyesek lettek a szemeim viszont ezt már ő is észrevette és odajött hozzám elvéve tőlem a telefont.
-Ádi.. mi a baj? -nyomott egy puszit a hajamba ami nagyon jól esett.
-Nem akarok velük lenni.. egész életemben utáltam anya barátait.. főleg Kevint. Erre te úgy beszélgetsz vele mint a legjobb barátaiddal.. és engem teljesen elfelejtettél!-hajtom le a fejemet mire ő csak magához húz és ad egy puszit.
-Sajnálom.. tényleg nagyon beleéltem magam. Utánnad akartam jönni, csak közben megkínáltak piával. Sajnálom. Nem megyek vissza, veled maradok, oké? -húzott magához mégjobban. Én csak könnyes szemekkel mosolyogva néztem őt és ekkor meghallottam, hogy lent elkezdenek visszaszámolni.
-10.... 9..
-Nagyon szeretlek.. -suttogtam hátra nézve mire Bence megpuszilta az orromat.
-8...7..
-Én is nagyon szeretlek. -simított az arcomra.
-6... 5...4...
-Ezek után igyekszek jobb lenni.. a legjobb akarok neked lenni. -nézett komolyan a szemeimbe.
-3..2...
-Te így is tökéletes vagy. -hatódtam meg és mikor meghallottuk, hogy lent felkiáltanak hajába túrva megcsókoltam.