Szobatitok

7.rész

-Hozd ide Márk táskáját!-kiáltott Patrik Petinek.

Peti gyorsan hozta a táskát és Patrik kivette belőlle Márk vizét majd ráöntött egy keveset Ádám fejére aztán egy zsebkendővel letörölte róla a vizet és a vért.

-Ádám..nyisd ki a szemed..hahó-próbálta Patrik öntudatra ébreszteni Ádámot.
Furcsa ilyenkor mutatkozik meg hogy Patrik valójában mennyire is törődik másokkal..

Ádám szemszög

-Ádám..nyisd ki a szemed..hahó-hallottam egy hangot.
Sok pislogás közepette kinyitottam szemeimet és három előttem térdelő fiú aggódó pillantásait láttam magam előtt.

-Fel tudsz állni?-kérdezte Patrik.
Nem tudtam megszólalni így csak nagynehezen bólintottam eggyet majd megpróbáltam megmozdulni.
-Várj segítünk!-szólt Bence.
A két fiú segített lábra állni amíg Márk meg Peti elmentek a táskámért.

Patrikkal meg Bencével az oldalamon sétáltam ki az épületből a másik kettő meg jött utánunk.

-Kik vertek így szét?-kérdezte Márk.
-Az engem is érdekelne-fordítja felém tekintetét Bence.
-9.-ben én is megvertelek de nem ennyire-röhögte el a végét Peti.
-Nhem szám..ámhít kih vo..lth csha..hk lea..kharok ül.lhni-nyöszörögtem a fájdalomtól. Minek mondanám el nekik? Mit tennének elmennének és egyszerre röhögnének rajtam? Különben is nem értem miért segítenek..persze örülök neki hogy szorult beléjük ennyi emberség de ez már a tőlük elvártól is túl sok.. ez az "Évi jócselekedet" segíteni a nyomin vagy mi?

-Igazad van tényleg nem számít..mindjárt odaérünk a lépcsőhöz aztán leülhetsz nyugi-mondta Patrik.
A többiek értetlen fejjel néztek rá.
-Mégis miért nem számít?-kérdezi értetlenkedve Márk.
-Ja..szétkéne rúgni a seggüket-helyeselt Peti.
-Így is rá vannak szállva Ádámra az még hab lenne a tortán ha miatta kapnának valamit és még rosszabbul járna-mondta Patrik és leültetett a lépcsőre. Egy hálás pillantást vetettem rájuk és sajgó fejemet a korlátnak támasztottam. Pár perc pihenő után Bence felsegített és a szobánkba kísért.

-Kérsz valamit?-kérdezte Bence miközben segített leülni az ágyra.
-Kösz nem.-mondtam és nyúltam a kulacsomért de Bence megelőzött és a kezembe nyomta. Miért játsza ennyire a fejét? Eddig se voltam rászorulva..főleg az ő segítsége nem kell...eleget segített. Tavaly miután a haverja jól megvert ő csak elment melletem. Akkor nem foglalkozott velem ezért most se vagyok rászorulva az ő segítségére..

-Nem úgy nézel ki mint akinek nem kell semmi-mondta majd leguggolt elöttem.
-Csak hagyj békén-fordítottam el a fejem.
-Ennyire fáj hogy foglalkozni akarok veled?-emelte meg a hangját.
-Nem kell velem foglalkozni. Csak csináld amit eddig! Szarj le! Nézz levegőnek!-zúdítottam rá mindent.

Bence kicsit meglepődött válaszomtól. Mivan fáj az igazság? Éppen nyitotta ki a száját hogy válaszoljon valamit de hirtelen a lányok benyitottak a szobába erre Bence meglepődött és elment előlem.

-Úristen Ádi jól vagy?-kérdezte Emma elém térdelve és megfogta a kezeimet. Aztán elárasztottak csomó kérdéssel.
-Tiszta lila a fejed holnap hogy takarod el?
-Mi történt pontosan?
-Kik csinálták?
-Nagyon fáj?
-Szédülsz?
-Jól érzed magad?
-Nem vagy álmos?
-Nincs lázad?