To See The Other Side (BnHA fanfiction) ~HUN~

14. Fejezet

Miért kért bocsánatot?...

Dabi elméjét ez az egyetlen kérdés öntötte el, gondolatai folyamatosan visszatértek a fiú szomorú, halovány hangjára, de ez sem vitte közelebb a válaszhoz. Szinte érezte, hogy nem valami bonyolult dolog volt az, ami után kutatni kényszerült, hogy egyszerűnek, már-már egyértelműnek kell lennie a megfejtésnek, amit keresett, az mégis elérhető távolságon kívül lebegett valahol előtte.

Viszont, ahogy azt Shigaraki is említette, nem volt most idejük arra, hogy Midoriya, avagy a saját tetteiken, illetve azoknak hiányán agyaljanak, jelenleg muszáj volt cselekedniük.

A válasz meglelése várhatott. Egyelőre mással kellett lefoglalnia elméjét.

A terv.

Recovery Girl meglátogatása egy felettébb kockázatos, de elkerülhetetlen lépés volt a részükről. Dabi tisztában volt azzal, hogy ezzel mindnyájukat veszélynek teszik ki, de úgy vélte, hogy a lezajlottak után nincs igazán választása, lelkiismerete ugyanis nem hagyta másképp cselekedni. Úgy sejtette, hogyha a többiek nem is támogatták volna hirtelen ötletét, ő akkor is akcióba lendült volna, ha kell, akár egyedül is. Őszintén szólva, elég régen volt már az, hogy a józan esze helyett az érzelmeit követte, egy ideig meg is volt győződve afelől, hogy valószínűleg egyszerűen már nem képes arra, hogy normális módon érzéseket fogadjon be és fejezzen ki. Ez nem lett volna éppen meglepő a múltját tekintve, de azért valamilyen szinten megnyugtató volt tudni, hogy mégsem ez volt a helyzet.

A meglehetősen hézagos terv összeállítása után, egy percet sem pazarolva a továbbiakban indultak meg, miután eldöntötték, hogy kik is mennek végül, természetesen Kurogiri portálját igénybe véve, aminek bevetése végett még csak a riasztók sem szólaltak meg abban a minutumban, amikor az iskola épületébe, vagyis egészen pontosan Recovery Girl gyengélkedőjébe érkeztek. (Persze ehhez kellettek a helyes koordináták, azonban az épület tervrajza már régóta a birtokukban volt Shinsounak köszönhetően.)

Amint átléptek a sötéten örvénylő átjárón, Dabi meg is pillantotta az idős asszonyt, akinek szemei rögtön megtalálták őket. A hősnő arcán halványan kirajzolódó riadtsággal vegyes megrendülés a tűzhasználót szinte bármelyik másik pillanatban elégedettséggel töltötte volna el, s noha most ez nem történt meg, így sem jött kifejezetten rosszul a bénító érzelmek megjelenése, figyelembe véve, hogy az a röpke másodperc, amíg Recovery Girl a döbbenettől megdermedve ácsorgott, tökéletesen elég volt ahhoz, hogy Spinner egy gyors mozdulattal, hezitáció nélkül az egyetlen kijárat elé vesse magát, meggátolva mindenféle menekülésre való lehetőséget. Shigaraki a nővel szemben helyezkedett el, míg Compress kicsivel a vezetőjük mögött állapodott meg. Dabi oldalra lépett, majd a falnak dőlt, magára kényszerítve a már megszokott nemtörődömségét. Kizárt volt, hogy pont egy hős előtt mutatkozzon sebezhetőnek.

- Meg kell gyógyítanod nekünk valakit, különben teszünk arról, hogy ne tudj a jövőben hősként tevékenykedni - jelentette ki a világoskék hajú.

- Ha azt hiszed, hogy csupán ezzel meggyőzöl, nagyot tévedsz, fiatalember. - A szavak meglepően kihívóan csendültek.

- Segíteni fogsz nekünk, vagy Midoriya Izuku meghal. - Dabi nem volt biztos abban, hogy valóban így kéne kezelni a szituációt, de kénytelen volt bevallani, neki sem feltétlenül lett volna türelme ahhoz, hogy megmagyarázza az eseményeket. Meglehet, Shigaraki sokkal diplomatikusabb volt, mint ismeretségük kezdetén, ellenségessége ettől függetlenül megmaradt.

Recovery Girl állkapcsa összeszorult, testtartása és vonásai pedig merevek maradtak, de szavai arról tanúskodtak, hogy helyzetét tökéletesen felfogta. - ..Mire van szükségetek?