I'm Married-Taekook (BEFEJEZETLEN)

16.rész

Taehyung pov.

Amikor kinyitottam a szobám ajtaját, akkor ott találtam Jungkook-ot az ágyon ülve. Nagyon meg voltam lepődve és egyből elsírtam magam, amikor megláttam őt. Gyorsan oda futottam hozzá és szorosan ölelni kezdtem. Ő meg csak nyugtatott, hogy már itt van és semmi sem állhat közénk. Míg nem volt itt Kookie, addig minden nap sírtam miatta és a munkára se tudtam annyira figyelni. Ezt a munkatársaim is észrevették és egyből megkérdezték mi a baj. Én úgy gondoltam elmondhatom nekik, mert ez nem olyan dolog amit nem tudhatnának. De most már minden rendben van és én mindent meg fogok tenni az érdekében, hogy Jungkook és én közém ne állhasson senki. Majd beszélnem kell Kook-kal. Most vagy úgy 10 perce itt ölelem és sírok, de Kookie próbál le nyugtatni.

-Nyugi Tae baba most már itt vagyok, semmi baj. Közénk már nem állhat senki és semmi se, oké?-emelte fel fejem és a szemembe nézett.

-Oké. Annyira örülök, hogy itt vagy már és magam mellett tudhatlak. Szeretlek Jungkook-csókoltam meg.

-Én is baba-csókolt vissza, mire észrevettem, hogy ott állnak az ajtóba a fiúk.

-Úr isten. Ti mióta álltok itt? Nagyon megijedtem.

-Hát azóta, amióta bejöttél. Mi követtünk, amikor feljöttél ide. Mi meg csak figyeltük a reakciódat. Ja és Jungkook volt a meglepi.

-Köszönöm szépen srácok. Tényleg nagyon szeretlek titeket. Nélkületek nem élnék most.

-Mi is. Na gyere ide te felnőtt baba-nyitotta szét karját Nam, mire én egyből odamentem hozzá.

-Csopi ölelés-mondta Hobi elhúzva a végét.

Mindenki csatlakozott hozzánk. Lassan anya is idejött és ő is csatlakozott. Utána nagy nehezen elengedtük egymást és anya szólalt fel.

-Fiúk ki szeretne enni? Csináltunk Jin-nel vacsorát. Tae nagyon jó barátaid vannak, elég segítőkészek. Mondtam nekik, hogy mit kell csinálni és egyből tették a dolgukat.

-Örülök nektek srácok, hogy ilyenek voltatok. Na és Jungkook mit csinált addig? Ő is segített?

-Dehogyis. Ez a ti bulitok szóval ő csak ült egy helyben és nézte a tv-t. Na de azért feltett egy-egy lufit a korlátra. Nem hagyott békén vele. Ugye Kook? -kérdezte Hobi.

-Miii? Én nem is...-probálkozott a babám, de nem jött össze.

-Jaj Kookie, tudom, hogy akkor csinálod ezt amikor igazuk van. Na gyere ide-öleltem meg, majd egy csókot nyomtam ajkaira. De sajnos el kellett engednünk egymást, mert mindenki minket nézett.

-Mehetünk enni-mondta Jin, majd mindenki megindult a konyha felé. Anya és Jin hozta a vacsorát, addig mi helyet foglaltunk.

-Ki milyen innivalót kér?-kérdezte legjobb barátom.

-Én baracklevet szeretnék szívem-felelte Suga.

-Oké. Ki kér még baracklevet?-ránk nézett és ez egyértelmű válasz volt, hogy mindenki azt kér.

-Minjae, Jin ti mit kértek?

-Én félbubis ásványvizet szeretnék-mondta anya.

-Jin?

-Nekem jó lesz a baracklé, köszönöm-felelte Jin.

-Na akkor mindenki barackot kér, oké. Hozzak jeget?

-Igen, kérlek-mondta anya, amikor már a vacsorát hozták.

-Rendben.

Elkezdtünk enni, közben beszélgettünk is. Lisa épp nem volt itthon. Amikor szóba került, hogy mikor fog elköltözni Lisa, akkor láttam, hogy Jungkook akar mondani valamit.

-Anya-szólítottam meg.

-Igen?

-Mondhatod Jungkook.

-Honnan tudtad, hogy akartam mondani valamit?

-Csak láttam rajtad, mert ismerlek már téged.

-Na szóval csak annyit szerettem volna inkább kérdezni, hogy Tae oda költözhet-e hozzám?-amikor ezt megkérdezte, majdnem kiesett a szívem a helyéről.

-Ohh. Komolyan?

-Igen, komoly. Én nagyon örülnék neki, ha Tae velem lehetne és egy házban lakhatnánk.

-Nekem nincsen semmi gondom ezzel, csak egy feltételem lenne.

-Igen?-kérdezte kikerekedett szemmel. Láttam rajta, hogy nagyon szeretné. De én nála jobban.

-Az, hogy vigyázol rá és néha meglátogattok. Rendben?

-Persze, nagyon szépen köszönöm. Mikor jöhet? Felőlem holnap is, nekem jó.

-Felőlem jó. Én meg engedem, de akkor maradj itt estére és akkor össze tudtok pakolni. Holnap viszont délután fele menjetek, hogy ha esetleg nem tudnátok összeszedni az összes cuccot. Ja meg ebédelni is kell. Holnap úgy is szabad napos vagyok és tudok esetleg segíteni, ha kell.

-Úristen anya köszönöm. Te vagy a legjobb anyuka a világon-mentem oda hozzá és megöleltem, majd megpusziltam arcát. Egy könnycsepp is leesett az asztalra.

-Kicsim ne sírj.

-Nem sírok, csak boldog vagyok nagyon. Jungkook alig várom már, hogy holnap legyen. Mégegyszer köszönöm.

-Jaj ugyan semmiség. Hisz nem tarthatlak itt, már felnőtt vagy. Akkor mész el amikor csak szeretnél. És akkor látogatsz meg, amikor csak szeretnél. Nem tartalak vissza. Éld nyugodtan az életedet és légy boldog. De azt jegyezd meg, hogy örökre a fiam leszel-miután ezt elmondta, elsírtam magam.

-Oh istenem. Gyere ide-állt fel az asztaltól Kook és kitárta kezét. Én persze egyből odamentem hozzá és öleltem meg.

-Ne sírj Tae, mert akkor én is sírok-mondta Jimin, amire fel kellett, hogy nevessek egy kicsit.

Jimint már egész kicsi korom óta ismerem és már a lelki társam. Már rengeteg dologba segítettünk egymásnak. Mindig megoldottuk a dolgokat és egymás mellett voltunk egész végig. Sosem hagytuk el egymást. November 29-én van az a nap, amikor összebarátkoztunk. Jin-nek a szülinapja pedig mindjárt itt van és még nem tudom mit vegyek neki. De majd akkor megkérdezem Kookie-tól. Remélem van valami ötlete. Nekem nemrég jutott eszembe, de én pedig ritkán felejtem el a szulinapotkat, hát most sikerült. De nem baj, még van egy kis időm, hisz december 4-e a szülinapja és november 26 van. Azért még sincs annyi időm, mert még Jimin-nek is kell valamit venni. Most lesz 14 éve, hogy barátok vagyunk. Az se most volt, hisz én csak 10 éves voltam, ő meg már 11. Mindenesetre szeretnék elmenni vele arra a helyre ahol először találkoztunk. Az pedig egy park Busan-ban, el sem hiszem, hogy még emlékszem erre. Busan-ból költöztek ide, mert nem volt ott jó az iskola.

Mi meg pont nyaralni voltunk és ott találkoztam vele, amikor anya kiengedett egyedül. Nagyon jó volt. Anyáéknak bemutattam és nagyon örültek neki, de azt mondták, hogy úgy sem fogok vele nagyon találkozni, mert ők itt vannak, mi meg Szöul-ba. Erre én azt mondtam, hogy oda fognak költözni pont aznap, amikor vissza megyünk. Én nagyon örültem amikor megtudtam, hogy ugyan abba az iskolába fog járni, mint én. Végül eltelt az az év, amikor ballagunk és középiskolába újra találkoztunk, mert megbeszéltük, hogy ugyan arra a szakra fogunk jelentkezni. Ott is osztálytársak lettünk és most pedig itt vagyunk 25 évesen még mindig barátságban. A mi barátságuk örökké fog tartani. Ugyan úgy, mint a szerelmünk Jungkook-kal.

_____________________
Sziasztok!😊

Itt lenne a 16.rész. Hát újra találkoztak és minden rendben van. Remélem jó lett. A hibákért pedig bocsi. Ha tetszett nyomj egy vote-ot és kommentelj. Vigyázzatok magatokra, puszi.😘❤

1046 words