Most mi lesz?

557 16 0
                                    

Megint eltelt 2 hét. Adam és én eddig 6 randin vagyunk túl. Viszont Thomas szabadságot vett ki amint meglátott engem és Adam-et. Most már mindig ez lesz kerüljük egymást?! Mondjuk nekem nincs bajom vele. Hisz nagyon szeretem...de mit tehetnék ha ő nem akar velem lenni. Bár mindketten tudtuk hogy ez a helyes lépés mindketten.... próbálunk örülni egymásnak. Mint minden nap megint a suliba megyek. Muszáj beszélnem Thomas-al. Meg kell, hogy hallgasson. Remélem ma már bejön. Bementem a terembe és megláttam ŐT.
-Szia - Köszöntem kedvesen. Majd csak vártam a választ amit nem kaptam. - Most már ez lesz? Nem szólsz hozzám? - Leültem a helyemre.
-Így lesz a legjobb. - Szólalt meg mégis. Szavai fájtak, de nem mutathattam ki. - Te is tudod.

-Nem, nem tudom és te se. Csak azért mondod ezeket, mert a tanárom vagy. De tudod... mit legyen te nem szólsz hozzám én sem hozzád. Kíváncsi leszek, hogy fogsz feleltetni. Meg felszólítani. - Mondtam nagyon idegesen. A fájdalmam düh lett, amivel nem csak Thomas-t de saját magam is felidegesítettem. Erre Thomas felállt a székéből és oda jött hozzám.
-Azt hiszed ez ilyen egyszerű? Te is tudod, hogy érzek irántad valamit. Azt viszont nem tudom, hogy te mit érzel, hisz ahogy látom felszedtél valakit. Aki NEM A TANÁROD! - Mondta miközben lassan közelebb lépett és az orrunk összeért.
-Miért, szerinted mit érzek? Na gyerünk mondjad.- Mondtam dühösen erre kigördült egy könnycsepp a szememből amit Thomas le is törölt az arcomról.
-Nem tudom csak azt, hogy én veled jól érzem magam.

-Akkor megmutatom én mit érzek irántad. - Majd megcsókoltam, amit számomra fura módon viszonzott is. Majd egy percre arra, hogy elváltunk egymástól, bejöttek a többiek. Ekkor én már a helyemen ültem ahogy Thomas is. Majd oda jött hozzám Adam és megcsókolt amit viszonoztam  is. Thomas pedig ezt megint fájdalmas tekintettel nézte végig.


Tanár úr kérem (folyamatban)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant